Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEMAkkor teszünk jót, ha van rá időnk
Bajban a nők és a gyerekek megsegítése az első - tartja a közkeletű mondás, amely ezek szerint mégsem állja meg feltétlenül a helyét. Az ausztráliai Brisbane Műszaki Egyetemének kutatója az 1912-ben elsüllyedt Titanic és a három évvel később megtorpedózott Lusitania tragédiáját összehasonlítva vonta le azt a következtetést, hogy a magasabb erkölcsi normák csak akkor érvényesülnek, ha a cselekvést megelőzően jut idő a gondolkodásra is.
Lusitania 18 perc alatt süllyedt el, 1198 embert rántva magával a tenger mélyére. A túlélők többsége fiatal, jó karban lévő 16 és 35 év közötti utas volt, akik a támadást követően azonnal a mentőcsónakokhoz rohantak. A jégheggyel ütköző Titanic ezzel szemben 2 óra 40 perc alatt került hullámsírba, így az embereknek volt idejük átgondolni, mit tesznek. Korának legnagyobb tengerjáróján 1517 utas lelte halálát, a túlélők azonban többségükben nők és gyerekek voltak.
Mindez nem lepett meg minket, ezt jósoltuk - mondta Benno Torgler ausztrál kutató. A Titanic esetében a társadalmi normák jobban érvényesültek, ennek keretében a férfiak inkább hajlandók voltak lemondani helyükről a mentőcsónakokban. Torgler szerint nagyon érdekes megfigyelni az emberek viselkedését vészhelyzetekben, mert akkor fedik fel igazi preferenciáikat. A Titanic balesetekor a nőknek 53 százalékkal nagyobb esélyük volt a túlélésre a férfiaknál, mert érvényesültek a magasabb normák. A Lusitania esetében nem volt megfigyelhető ez a hatás. A Lusitania utasai persze tudatában voltak a Titanickal történteknek, így ez is befolyásolhatta tetteiket.
Az amerikai katonai akadémia viselkedéstudományi részlegének vezetője szerint viszont a kutatás nem hangsúlyozza eléggé a vezetés jelentőségét. A helyzetet uraló vezetők veszélyes szituációkban ugyanis hatással lehetnek az emberek viselkedésére. Nem valószínű, hogy a rendelkezésre álló hosszabb idő előremozdította az önzetlenebb viselkedést. Sokkal inkább valószínű az, hogy a Titanic esetében a vezetők képesek voltak befolyásolni a hajó elhagyását, míg a Lusitania elsüllyedésekor a vezetés lehetősége minimális volt - hívta fel a figyelmet Thomas Kolditz ezredes.