Botond, Mózes
EUR 389,35 Ft
USD 372,90 Ft
12 °C
29 °C

Mi a hosszú élet valódi titka?

2010.03.26. 13:41
Amerikai kutatók megvizsgálták, melyek azok a szerek, amik biztosan gyógyítanak egyes betegségeket, és mik azok, amiket csak placebóként használunk. Bár a kezdeményezést a szakma nagyon jónak találja, kétségeit fogalmazta meg az alapjául szolgáló tanulmányokkal kapcsolatban.

Folyton megtalálják a rák ellenszerét, mégis évente körülbelül hétmillióan halnak meg daganatos betegségekben. A csodaszerekkel Dunát lehetne rekeszteni, viszont meglehetősen kevés mögött áll olyan tudományos kutatás, ami egyértelműen bizonyítaná, hogy az adott szer hatásos.

Csak a magasság számít

Az Information is Beautiful egyik munkatársa, David McCanless ezer tanulmány áttekintése után gyűjtötte össze, hogy melyik szerről sikerült bizonyítani a közvetlen gyógyító hatást. Minél nagyobb a gömb, annál több találat van a Google-ben a szer hatásosságára, és minél magasabban van a gömb, annál több valódi bizonyíték áll rendelkezésre.

Kattintson az infografikáért!
Kattintson az infografikáért!

Jól látszik, hogy a két változó közt nincs feltétlenül összefüggés, hiszen a „megéri”-nek nevezett vízválasztó alatt, tehát a kevéssé vagy egyáltalán nem hatásos szerek közt is vannak bőven óriásgömbök.

Persze egy tétel lehet egyszerre hatásos és hatástalan is: a zöld tea például bizonyítottan eredményesen tudja csökkenteni a koleszterinszintet, de sokkal kevésbé sikerült tanulmányokkal alátámasztani, hogy alkalmas a rák elleni küzdelemre vagy a testsúly csökkentésére.

A rák ellen

Érdekes, hogy a táblázat szerint bizonytalan a C-vitamin általános egészségmegőrző képessége is, szemben a halolajjal, ami az ígéretes kategóriába esik. A probiotikumok a grafika szerint növelik a szervezet ellenálló-képességét a fertőzésekkel szemben, a fekete tea szinte biztosan nem gyógyítja a rákot, ellenben több, mint valószínű, hogy az omega3 képes javítani a vérnyomásproblémákkal küzdők életminőségén.

A táblázat tetején a béta-glükán áll, ám a gömb méretéből is látszik, hogy meglehetősen kevesen tudnak erről a vízben oldódó poliszacharidról, ami amellett, hogy erősíti az immunrendszert, egyértelműen hatásos a rák ellen is.

Természetesen mesterséges

Szakértők ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy az ilyen grafikonokkal nem árt óvatosan bánni. A biológus végzettségű Hraskó Gábor szerint a technikai megvalósítás ugyan tökéletes, néhány adat azonban gyanúra ad okot. A Szkeptikus Társaság elnöke például felhívja a figyelmet a táblázatban igen magasan jelzett red yeast rice-szal (vörös élesztős rizzsel) kapcsolatos félreértésekre.

Mint az Dr. Herriet Hallnak a Science-Based Medicine-en publikált cikkéből is kiderül, a rizs egy fermentálási eljárás eredményeként kapja meg vöröses színét, és ennek következtében lesz az élelmiszer vérnyomáscsökkentő hatású is egyben. Ugyanakkor a tradicionális erjesztés során lényegében ugyanazok a hatóanyagok jönnek létre, amiket a gyógyszeripar is használ, ez a rizs tehát semmivel sem természetesebb hatóanyag, mint a pirulák, csak ellenőrizetlenebb körülmények közt fogyasztják, ezért kockázatosabb is azoknál (éppen ezért számos országban erősen szabályozzák a forgalomba hozatalát).

Hraskó Gáboron keresztül jutottunk el Dr. David Gorskihoz, a Science-Based Medicine másik szerzőjéhez, aki szintén arra hívta fel a figyelmünket, hogy az infografikában több gyanús elem is található. A szakember szerint például az orbáncfű (St. John's Wort) depresszióval kapcsolatos hatásaira vonatkozó bizonyítékok korántsem olyan meggyőzőek, mint azt a grafikon alapján sejteni lehetne. És bár a D-vitaminnal kapcsolatos tanulmányok alapján a szerves vegyület valóban alkalmas lehet a rák elleni küzdelemben, Gorski szerint a bizonyítékok nem elegendők ahhoz, hogy bármi biztosat kijelenthessünk.

Kétséges, kell-e szedni

A Skeptics Guide to the Univese fórumán szintén üdvözölték az infografikát, ugyanakkor kétségeiket fogalmazták meg a szakértők. Kevés adat áll például rendelkezésre arról, hogy milyen szigorú kutatásokkal kellett bizonyítani egy szer hatásosságát ahhoz, hogy az a grafikon felső harmadába kerüljön.

Ráadásul Hraskó Gábor arra is felhívja a figyelmünket, hogy néhány esetben olyan vizsgálatokat is figyelembe vettek, amiket azóta már cáfoltak, vagy amikkel kapcsolatban legalábbis kétségeket fogalmaztak meg a szakemberek. Ilyen például az az omega3 koleszterincsökkentő-hatásával foglalkozó tanulmány, amit Ben Goldacre, a Bad Science orvos szerzője a közelmúltban erősen kritizált.

A szakember felhívja a figyelmünket arra, hogy a mai tudományos álláspont szerint a táplálék-kiegészítők csak bizonyos hiánybetegségek esetén hasznosak, normális táplálkozás mellett ezek többségére az embereknek valószínűleg nincs is szükségük. Ritka kivételek persze akadnak (az északi országokban például hasznos lehet a D-vitamin pótlása egészséges embereknél is), de a ritka, és kevéssé igazolt kivételektől eltekintve alig van olyan tanulmány, ami ennek a megállapításnak ellentmondana, és ami indokolná a táplálék-kiegészítők folyamatos szedését.

A Meta továbbra is korlátozza az Index Facebook elérését, így hiába követ minket, híreink nem követik Önt. Facebook-videón mutatjuk, mi lehet ennek az egyik ellenszere, de ha első kézből akar értesülni a legfontosabb hírekről, töltse le az applikációnkat az App Store-ból vagy a Google Playből, illetve kövesse Twitter-csatornánkat!



  • Vennék
  • Hírek