Rafael
19 °C
33 °C

Megtalálták a Magyarországot bevilágító meteor maradványait

2010.03.31. 13:34 Módosítva: 2010.03.31. 14:34
A Magyarországon készült felvételek alapján cseh és szlovák csillagászok megtalálták a február 28-án robbant meteor darabjait.

Pozsonyban jelentették be szerda délben egy nemzetközi sajtótájékoztatón a nagy visszhangot kiváltó tűzgömb földre hullott maradványainak megtalálását, írta meg a Hírek.csillagászat.hu. Egy hónappal ezelőtt jelentős érdeklődést váltott ki a február utolsó vasárnapjának estéjén Magyarország fölött látott, nappali fényességet okozó meteor. A jelenség iránya és a hangrobbanásról érkező beszámolók alapján már akkor világossá vált, hogy az esetleg földet érő meteoritokat Szlovákiában, valahol Kassa környékén kell keresni. A beszámolók szubjektivitása, és a kevés közvetlen megfigyelés miatt azonban első pillanatban nagyon nehéznek tűnt a helyszín pontos meghatározása.

Szűkített fazon

Az itthon készült és napvilágot látott két közvetlen felvétel alapján azonban a Cseh Tudományos Akadémia munkatársai, Jiri Borovicka és Pavel Spurný be tudott határolni egy 3x6 kilométeres területet Kassa közelében, ahová leérhettek a robbanás után megmaradt törmelékek.

A rétekkel és erdőségekkel tagolt dombvidéken március 20-án indult meg a meteorok keresése. Cseh és szlovák csillagászok, illetve egyetemisták mellett magyar amatőrcsillagászok is elkezdték átfésülni a könnyen megközelíthető réteket, ahol a télen elszáradt és ledőlt fű jó esélyt kínált a jellemzően fekete színű meteoritok megtalálására.

Jobbra az elsőként megtalált meteoritdarab (fotó: Juraj Toth)
Jobbra az elsőként megtalált meteoritdarab (fotó: Juraj Toth)

Csatárláncban, egymástól két méterre haladva, méterről méterre vizsgálták át a mezőt, amely ideális helynek bizonyult a kutatásra. Már az első napon sikerült két meteoritot is fellelni egymás közelében. Szennyezésektől mentes, tiszta, fekete felszínük és elhelyezkedésük láttán azonnal tudták a keresők, hogy meteoritot találtak. Az apró, néhány centiméteres kövek úgy ültek a fűcsomók tetején, hogy egyértelmű volt, csak felülről kerülhettek oda, a fű alatti talajról nem kerülhettek ilyen helyzetbe.

Négy kiló meteorit

A kedvező időjárásnak köszönhetően a következő napokban is folytatódott a keresés. Volt olyan nap, hogy egy meteorit sem akadt a keresők hálójába, majd  két napon keresztül több mint húsz meteorit került elő. Eddig 64 meteoritot találtak, melyek össztömege 3,9 kilogramm, a legnagyobb darab 2,2 kilós, a legkisebb fél grammos.

A Cseh Geológiai Szolgálat előzetes vizsgálata alapján H5 típusú kondritokról, vagyis kőmeteoritokról van szó, melyek mind annak a fél-egy méter átmérőjű meteornak a maradványai, amely február 28-án lépett be légkörünkbe.

Sokáig nem volt biztos, hogy mi történt a meteorral, csak közvetett bizonyítékok álltak a kutatók rendelkezésére és a beszámolók, tudományos magyarázatok erősen eltértek. Az első napokban még úgy gondolták a kutatók, hogy a kőzet 70-80 kilométeres magasságban megsemmisült, amit a szemtanúk meglehetősen hamar cáfoltak. Egy, az Indexnek nyilatkozó pilóta például elmesélte, hogy egy Airbus A320-as irányítófülkéjéből nézte végig a jelenséget, és a test elérte az ő magasságukat, majd harmincezer lábnál, tízezer méternél is lejjebb zuhant.

Gyanús jelek

A földet érés lehetőségét alátámasztotta, hogy az észak-keleti országrészben és Szlovákiában többen  erőteljes hanghatásokat hallottak, amire aligha került volna sor, ha a test a sztratoszférában megsemmisül.

Napvilágra került aztán egy felvétel, ami további bizonyítékként szolgált. Az RTL Klub videóján tisztán látszik, hogy  a nagy villanás után egy fényesen izzó test még tovább zuhan, elképzelhető volt tehát, hogy a tűzgömb bizonyos részei földet értek.

A másik gyanús jelenséget a szeizmológusok észlelték. Mint azt Timár Gábor, az ELTE Geofizikai Tanszékének tanszékvezetője elmondta, a robbanás vélt helyének százhúsz kilométeres körzetében négy állomás is rengéseket észlelt, kettő Magyarországon, egy Szlovákiában és egy a Lengyelországban. Ezek a rengések ugyan csak a robbanás keltette hanghullámot bizonyították, volt azonban még egy rezgés, ami nem volt hanghullámokkal magyarázható, mert fél perccel megelőzte őket.

Timár Gábor szerint sok minden okozhatta ezt a szeizmikus jelenséget, de elképzelhető volt, hogy a lezuhanó meteor. A becsapódás hullámai a földben ötször gyorsabban terjednek, mint a hanghullámok a levegőben, ezt a különbséget jelezhette a félperces szünet a két észlelés között, mondta el a szakember. Bár a szeizmikus rezgések is csak közvetett bizonyítékok voltak, okot adtak a gyanúra, hogy az izzó test mégis földet ért.