Gyöngyi
5 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Öngyógyító gént fedeztek fel egy laposféregben

2010.04.05. 11:22
Ha százfelé darabolunk egy laposférget, minden cafatból új állat fejlődik ki. Hogy mi teszi képessé erre a férgeket, máig tisztázatlan. Német kutatók most felfedeztek bennük egy gént, amely kulcsszerepet játszhat a folyamatban, ráadásul rokon változata az emberben is előfordul.

A Smed-SmB gén értékes lehet az őssejtkutatás számára, remélik a münsteri Max Planck Molekuláris Orvoslási Intézet kutatói. Luca Gentile és Hans Schöler csapata a Development című szaklapban számolt be eredményeiről. A férgek (Schmidtea mediterranea) sejtjeiben a kutatók célzottan megállították a Smed-SmB által kódolt fehérje termelését.

Röviddel ezután teljesen csődöt mondott a férgek regenerációs képessége. Az átalakulásra képes sejtek, a neoblasztok abbahagyták az osztódást. Ezen kívül elvesztették azon képességüket is, hogy az amputáció helyén a regeneráció kiindulópontjaként működő sejtcsomókat képezzenek. A sértetlen állatok is elpusztultak a kezelést követő kettő-négy héten belül, mivel elhasználódott sejtjeiket nem voltak képesek újakkal pótolni.

A szövetpótlás számos mechanizmusáról máig még csak sejtése sincs a tudósoknak. A Smed-SmB révén azonban végre több betekintést nyerhetnek a regeneráció "fekete dobozába", magyarázta Gentile a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint (www.welt.de). A kutatók remélik, hogy a laposféreg-kísérletekből a jövőben az ember számára is hasznos ismeretekhez juthatnak. Azt még nehéz megjósolni, mennyi ennek az esélye. Egyvalami azonban bizonyos: a férgek sejtjeiben aktív gének mintegy háromnegyede hasonlít az emberére.