István, Vajk
20 °C
35 °C
Index - In English In English Eng

Százmillió éves pókokat találtak

2010.04.07. 12:31
Eddig ismeretlen rovarokat, pókokat, fonalférgeket és baktériumokat fedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport. A borostyánkő zárványainak feltárása öt évig tartott.

Etiópiában talált krétakoriborostyánok elemzéséről ír az amerikai Nemzeti Tudományos Akadémia folyóirata, a Proceedings of the National Academy of Sciences. Ebből a korszakból hasonló leletek csupán Észak-Amerikában és Eurázsiában kerültek elő.

A tanulmány hét ország kutatóinak ötéves munkája eredményeként született meg. A tudósoknak 28 fosszílizálódott rovart, egy pókot, egy atkát, valamint baktériumot sikerült felfedezniük a zárványokban, de a 95 millió éve élt fa nedve a korabeli növényvilág pollenjeit is foglyul ejtette.

"E lelet révén bepillantást nyerhetünk az ősi szuperkontinens, a Gondvana ökorendszerébe, megismerhetjük a kréta időszak növényvilágát. Ekkor jelentek az első zárvatermők, amelyek hamarosan dominánssá váltak, és megváltoztatták a földi ökorendszereket. Az etiópiai leletek a változások korára világítanak rá" - hangsúlyozta Paul Nascimbene, az Amerikai Természettudományi Múzeum kutatója.

Míg a tanulmány többi szerzője magát a borostyánlelőhelyet kutatta, vagy a zárványokat, Paul Nascimbene és Kenneth Anderson, a Dél-Illinois-i Egyetem kutatója az ásványt vette górcső alá. Mint kiderült, a Gondvanán a krétakorban nőtt fák vegyi összetételében hasonló gyantát izzadtak ki magukból, mint később, a miocén időszaki növények, amelyek maradványaira az Újvilágban - Mexikóban és a Dominikai Köztársaságban bukkantak.

"Nem tudjuk, hogy milyen fa termelte a gyantát - talán egy korai zárvatermő, vagy egy eleddig ismeretlen tűlevelű, amelyek lényegesen különböznek az ismert krétakori nyitvatermőktől" - ismertette Paul Nascimbene.

Alexander Schmidt, a Göttingeni Egyetem biológusa szerint a gyanta megváltoztatja a hangyák evolúciójáról alkotott elképzeléseket. Mindeddig a tudósok úgy vélték, hogy a hangyák Észak-Amerikában vagy Dél-Ázsiában fejlődtek ki, ugyanis az összes ismert korai lelet ebben a két térségben került elő. Az etiópiai hangya azonban biológiailag igen közel áll az északi féltekén előkerült krétakori fajtársaihoz.