Koronavírus adatok

2021. dec. 03.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Barbara, Borbála
-6 °C
4 °C

Az idegen nem szép

2010.04.28. 18:32
Ötven éve keressük a földönkívülieket, sikertelenül. Lehet, hogy óriási szerencsénk volt, hogy nem találtak meg. És lehet, hogy már elszúrtuk, és éppen most szerelik fel a gyarmatosító hajókat.

Egyáltalán nem biztos, hogy jó ötlet kapcsolatot keresni idegen civilizációkkal, üzeni Stephen Hawking. A világhírű fizikus arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy az idén ötvenéves SETI, a földönkívüli kultúrák kutatása öngyilkos játék lehet.

A SETI az idegen kapcsolat rendkívül jóhiszemű, ma már gyermekien naivnak ható felfogásából ered. A program atyja, Frank Drake ma is kitart amellett, hogy a nálunk sokkal fejlettebb földönkívüliek jótékony hatással lennének az emberiségre, és „sokat tanulhatnánk tőlük”. A jóságos idegenek a huszadik század második felében született amerikai, francia és szovjet sci-fikben gyakran felbukkannak, a békés kapcsolatfelvétel emblematikus jelenetét pedig a Harmadik típusú találkozások című Spielberg-moziból ismeri a világ.

A rózsaszín idegenképet kétségkívül befolyásolta a multikulturalizmus, a nemzetekfelettiség eszméje, illetve a világháborús trauma; az aranyos ítik megölelgetése ennek egyenes folyománya, hiszen illetlenség csak azért utálni valakit, mert más. Csingiz Ajtmatov szovjet-kirgiz szerző Az évszázadnál hosszabb ez a nap című regényében az emberiség nem is fogadja el a tanító-nevelő szándékkal érkező környezettudatos idegenek jobbját, hanem azonnal üzembe helyez egy műholdrendszert, ami kizárja a Földről az űrlényeket. Pedig ők jót akartak.

Tripod, Világok háborúja (2005)

Ennek a hiperpozitív szemléletnek az UFO-hiedelemvilágban is megvan a mitológiája, eszerint az ufonauták egyrészt rákbetegeket gyógyítanak erdei tisztásokon, ha alkalmuk adódik, másrészt felhívják a figyelmünket a környezetvédelem és a béke fontosságára.

Az irodalom és a film természetesen alaposan feldolgozta a másik lehetőséget is, az idegen inváziót. Ennek legismertebb példája a Világok háborúja H. G. Wellstől, amely 1898-ban jelent meg. Száz évvel később a Half-Life című számítógépes játék épített aprólékosan kidolgozott világot, amelyben a Földet megszállja és megkopasztja egy idegen birodalom.

A támadók motivációja általában anyagi természetű: a Föld ásványkincseit, légkörét, vízkészletét bizonyára okosan tudná hasznosítani egy technikai civilizáció, és ebben aligha akadályozná meg, hogy momentán itt laknak. Vannak forgatókönyvek, amelyekben maguk az emberek kerülnek terítékre a látogatók asztalán, vagy rabszolgaként szolgálják a felsőbbrendű fajt. Ennél kézenfekvőbb az élettér-elmélet: amennyiben a földönkívülieknek megfelel a földi klíma, kedvük szottyanhat berendezkedni itt. Az ellenséges fellépésnek is van tanulságos változata: az emberiségnek azért kell pusztulnia, mert randán viselkedett, és most Isten egyéb elfoglaltsága miatt az idegenek hajtják végre az utolsó ítéletet.

Te sem vagy más

Idegen citadella, Half-life 2
Idegen citadella, Half-life 2

Hawking és a vele egyetértők nem hasraütésszerűen valószínűsítik ezt az opciót, hanem az általunk ismert egyetlen civilizáció viselkedéséből következtetnek.

Az emberiség történelme számos leckét jegyez arról, hogy mi történik, amikor egy jóval – vagy akár csak kicsit – fejlettebb csoport egy elmaradottabbal találkozik. Viszonylag ritkán fordult elő, hogy a puskával vagy gőzhajóval érkező idegenek az iskolaalapítással kezdték volna a munkát. Még az sem ad okot a reményre, hogy a modern háborúkban a támadó is igyekszik kerülni a fölösleges vérontást és a látványos rablást, mert ott mindkét fél emberekből áll, ami felkeltheti az együttérzést, míg a hangyák vagy patkányok lemészárlása senkit sem hat meg. Márpedig egy földönkívüli aligha látja meg bennünk a testvérét. Amerika felfedezése azért is jó példa, mert az óceán áthajózása is feltételezte, hogy a jövevények jóval fejlettebbek a bennszülötteknél. Azt már tudjuk, hogy a Naprendszerben és környékén nincsenek szomszédaink, tehát ha jön valaki, akkor nagyon messziről, nyilván felfoghatatlanul fejlett technológiával érkezik.

Stanislaw Lem lengyel író rengeteget foglalkozott a fajközi kommunikáció lehetőségeivel, illetve inkább azzal, hogy két nagyon különböző életforma között gyakorlatilag kizárt a diplomáciai kapcsolat, mert nem értenek egymásból semmit sem. Ez viszont egyben a békés együttélést is lehetetlenné teszi, a galaktikus népfőiskolát meg pláne. Ilyen helyzetben a fegyverek szokták átvenni a szót.

Hawking a legveszélyesebbnek a METI-t (Messaging to Extraterrestrial Intelligence), a SETI aktív változatát tartja. Eddig egy híján húsz rádióüzenetet küldtek optimista tudósok különféle csillagok felé, köztük egy Beatles-számot és információkat az emberről és a Földről. Míg a klasszikus SETI, vagyis a fülelés eredménye rövid távon legfeljebb az lehet, hogy tudomást szerzünk egy távoli civilizáció létéről, a METI-hez hasonló űrbekurjongatás könnyen idecsalogathat veszélyes elemeket, akik aztán azt csinálnak velünk, amit akarnak. A már leadott jelek úton vannak, azokat visszaszívni nem lehet, és csak remélhetjük, hogy nem kerülnek rossz kezekbe vagy csápokba. A fizikus ezért azt tanácsolja, hagyjon fel mindenki ezzel a felelőtlen viselkedéssel, és addig örüljünk, amíg egymás közt vagyunk.