Dömötör
-1 °C
14 °C

Jó vagy rossz nekünk a kávé?

2010.05.03. 10:11
A kávéról hosszú évek óta úgy tartják, hogy káros hatással van az egészségre. Gyakran hozzák összefüggésbe a dohányzással, a magas vérnyomással, az álmatlansággal. Az általános vélemény az, hogy a tea összességében jobb választás, a kutatások azonban azt mutatják, hogy a kávénak, nyilvánvaló hátrányai ellenére, vannak előnyös tulajdonságai is.

Az Egyesült Államokban minden évben 146 milliárd csésze kávét fogyasztanak el. Ezzel együtt az ország világviszonylatban szinte a középmezőnyben kap helyet, 2009-ben a ranglista 39. helyét érte el, 4,2 kg éves fogyasztással lakosonként. Magyarország jobban lemaradva, mindössze 3,1 kilogrammnyi fejenkénti éves fogyasztással az 56. helyen áll. A koffein, amely a kávéval kerül az emberi szervezetbe, akár 12 órán keresztül is ott maradhat mielőtt kiürülne, ezért az alvás minőségét is befolyásolja, ezen felül vízhajtó hatású, amivel elősegítheti a dehidratációt. A rendszeres kávéfogyasztás számos negatív élettani hatását ismerjük, a lehetséges pozitív hatásokról azonban keveset hallani.

A kávéfogyasztóknak például jobb esélyeik vannak a máj- és vastagbélrák, a 2-es típusú cukorbetegség vagy a Parkinson-kór elkerülésére. Két 2009-es tanulmány azt is kimutatta, hogy a kávéfogyasztó férfiaknak kisebb az esélyük arra, hogy prosztatarák alakuljon ki náluk, mint azoknak, akik nem isznak kávét, azok a középkorúak pedig, akik nagyobb mennyiségben, napi 3-5 csészével fogyasztanak, jó eséllyel kerülik el az elmezavart és az Alzheimer-kórt életük későbbi szakaszában. Egy 2008-as kísérlet azt mutatta ki, hogy a kávét rendszeresen fogyasztó nők kisebb eséllyel hunynak el különböző betegségekben, mint nem fogyasztó társaik. Az eredmények a koffeinmentes kávé esetében is hasonlóak voltak, így valószínűleg nem a koffein a felelős mindezért.

Ami nem öl meg, az erősebbé tesz?

Egy elmélet szerint lehet, hogy ez az antioxidánsoknak köszönhető. Bár más ételekben, így a gyümölcsökben és zöldségekben jóval magasabb az antioxidánsok mennyisége, mint egy csésze kávéban, azonban ritkábban fogyasztjuk őket. Egy 2008-as amerikai tanulmány igazolta azt, hogy egy átlagos amerikai több antioxidánst vesz magához a kávéból, mint bármilyen más forrásból. A felnőttek több mint fele rendszeres fogyasztó, az átlagos napi fogyasztás pedig nagyjából három csésze. "A legtöbben csak a koffein miatt isszák, mégis az első számú antioxidáns-forrás egy amerikai polgár étrendjében" - mondta el Joe A. Vinson, a Scranton Egyetem professzora, aki egy 2005-ben vezetett egy vizsgálatot, amely a kávé élettani hatásaira főkuszált.

A polifenolok és feoidok, az antioxidánsok két típusa, amelyek megtalálhatóak a kávéban, olyan más ételekkel és italokkal is a szervezetbe juthatnak, mint a tea, a vörösbor és a csokoládé. Korábban igazolták, hogy ezek serkentik az agyműködést, amit nem lehet a koffeinhez visszavezetni, mondta el az eredményekről Vinson. A koffein, bár éberebbé teszi az embert, a vizsgálatok szerint más jótékony hatással nincs az emberi szervezetre. Vinson szerint ha az ember nem az éberség miatt fogyasztja a kávét, akkor koffeinmentest érdemes innia, mivel az is tartalmaz polifenolokat. A tudósok a kávé más összetevőit is vizsgálták, így a klorogenikus savakat, amelyek egyébként a padlizsán ízét is adják, és gátolják a szervezetben a glükóz lebomlását. Olyan elemet viszont nem találtak, amelyik felelőssé tehető a hatásokért, sőt, valójában több száz ilyen van a kávéban, így valószínűbb, hogy maga a keverék az, ami a változásokat kiváltja.

Nem csak a belső számít

A probiotikumok olyan természetes anyagok, amelyek gátolják a káros baktériumok megtelepedését és elősegítik az élettanilag hasznos baktériumok növekedését. A kávé ilyeneket is tartalmaz, valamint olyan anyagokat, amelyek a gyomorműködést képesek befolyásolni, például az éhség- vagy a teltségérzetet. A tudósok szerint lehet, hogy a kávé a hormonokéhoz hasonló hatással is bír. A texasi A&M Egyetem munkatársa, Clinton Allred elmondása szerint a kávé egyik összetevője, a trigonellin viselkedhet úgy, mint az ösztrogén. Ezért veszélyes is lehet az olyan nőkre, akik mellrákkal küzdenek, megakadályozhatja viszont a vastagbélrák kialakulását. "Úgy gondoljuk, az ösztrogén természetes módon véd a vastagbélrák ellen, de még csak a kutatások korai szakaszában járunk, így semmi biztosat nem állíthatunk magáról a trigonellinről" - mondta Allred. A kávéfogyasztás tehát a kísérletek szerint jótékony hatással is lehet a szervezetre, ha hihetünk az eredményeknek. De vajon hihetünk-e?

Lehetséges, hogy a kávéfogyasztóknak vannak más olyan szokásai is, amelyek magyarázhatják ezeket a hatásokat, a tudósok most azt vizsgálják, hogy a kávé önmagában is képes lehet-e ezeket kiváltani. Az egyik megközelítés szerint nem csak a kávéban található összetevők, hanem a kávéfogyasztók életsílusa és társadalmi helyzete is magyarázattal szolgálhat a jobb egészségre. Egy 1999-es tanulmány, amely a skótok tea és kávéfogyasztási szokásait vizsgálta, arra az eredményre jutott, hogy a kávézó emberek fiatalabbak, magasabb jövedelemmel rendelkeznek és általában véve egészségesebben élnek, mint a teázók, az Amerikában végzett kutatások pedig hasonló végeredményt hoztak.

Ez egybevág azokkal a szociológiai kutatásokkal, amelyek már évtizedekkel ezelőtt kimutatták, hogy a szegényebb embereknek nagyobb az esélyük arra, hogy valamilyen betegséget elkapjanak és belehaljanak, mint a vagyonosabb embereknek. "Ez a probléma a legtöbb ilyen kutatással. Nincsen tökéletes módszer, mert nem tudjuk figyelembe venni az összes változót. Minden kísérleti alanyunk teljesen más" - mondta el Vinson. Hogy a kávé hatásait vizsgálhassák, a legújabb kutatásokban már igyekeznek kirostálni az olyan élettani hatásokat, amiket az egészségtelen életmód okozhat, mint például a dohányzás, ami jellemző a kávéfogyasztókra.

Bizonytalan tudósok

A kutatók annak ellenére, hogy a kávéfogyasztás által előidézett egészségjavulást bizonyítottnak tekintik, felhívják a figyelmet arra, hogy ez csak bizonyos esetekben működik, és óva intenek attól, hogy bárki gyógyszerként próbálja fogyasztani. A káros hatások ugyanis szintén ismertek és bizonyítottak, sok emberben olyan problémákat válthat ki a túlzott kávébevitel, mint az alvászavar, a vérnyomás emelkedése, vagy akár szívproblémákat is okozhat. Ezért konkrét problémák kezelésére sem ajánlják senkinek, amíg nem végeztek a további beható kutatásokat.

"Nehéz olyan kísérletekre támaszkodva táplálkozási tanácsokat adni, amelyek csak pár hónapig tartottak, mivel a hosszú távú hatások így ismeretlenek maradnak" - nyilatkozta Christian Herder, a düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem kutatója. 2010-ben Herder azt mutatta ki, hogy a kávéfogyasztási szokások megváltoztatása nincsen jelentős hatással a diabétesz rizikófaktoraira, mivel azonban a kísérlet csak három hónapig tartott, a tudós szerint nem szolgáltatott elegendő bizonyítékot ahhoz, hogy ebből mélyebb következtetéseket vonhassanak le. "Egyelőre úgy tűnik, nincsen semmilyen okunk arra, hogy a középkorú nőket vagy férfiakat a kávéfogyasztás abbahagyására buzdítsuk" - mondta el Herder.

Esther Lopez-Garcia, a Madridi Autonóm Egyetem kutatója szerint azonban "bárkinek az állapotán, akinek egészségügyi problémái vannak, ronthat a kávé, okozhat álmatlanságot, idegességet, magas vérnyomást és szívproblémákat, így minden esetben meg kell kérdezni egy orvost a lehetséges hatásokról." Vinson szerint a gond az, hogy csak kevés kísérletet végeznek, és azokat is általában nagy dózisokkal, napi 12 vagy több csésze elfogyasztásával, ami nem áll összhangban az átlagfogyasztó szokásaival, ezért nem is vonhatóak le általános következtetések, így a jótékony hatsokra talált bizonyítékokat is igen óvatosan kell kezelni.