Arnold, Levente
17 °C
32 °C

Neandervölgyi géneket hordozunk

2010.05.07. 09:20
Szenzációs genetikai felfedezés, hogy nagyon sok emberben megtalálhatók a neandervölgyi génjei. A tudósok meglepődtek, mert korábban úgy vélték, hogy az ősi rokon nagyon kis mértékben, vagy egyáltalán nem járult hozzá a Homo sapiens fejlődéséhez.
neanderthal-202x300

Nagyon sok embernek a neandervölgyiek is az ősei, derült ki a lipcsei Max Planck intézet vezetésével zajló kutatásból. A tudósok megfejtették a neandervölgyi ember örökítőanyagának jelentős részét, a kutatás során hat neandervölgyitől származó csontok setjmagjait szekvenálták.

Az eddigi elemzések csak a mitokondrium örökítőanyagát érintették, és nem támasztották alá a modern ember és a 30 ezer éve kihalt neandervölgyiek közötti rokonságot. A legújabb eredmények viszont azt mutatják: az ismert ősember a mai európai és ázsiai lakosság génjeinek 1-4 százalékát hordozta.

"Most már világos, a neandervölgyiek mégiscsak elődeink voltak" - fogalmazott Ralf W. Schmitz, a kutatás egyik vezetője, a Bonni Egyetem munkatársa.

Messziről jött emberek

Az viszont még a szakemberek számára is meglepetés volt, hogy a neandervölgyiek génjeit kínai és pápua-új-guineai emberekben is kimutatták, noha ezeken a távoli tájakon soha nem fordult meg az előember.

Az anatómiailag modern ember Afrikából származik, és a Közel-Keleten keveredett a neandervölgyiekkel. A két emberfaj - archeológiailag is bizonyítottan - ötvenezer évvel ezelőtt találkozott, és majd 30 ezer évig élt egymás mellett. A neandervölgyi ember genetikai öröksége innen indult további vándorútjára Európába és Ázsiába.

"Közülünk mindenki, aki nem Afrikában él, hordoz magában egy kevés neandervölgyi örökséget" - mondta Svante Pääbo, a lipcsei Max Planck Intézet evolúciós genetikával foglalkozó részlegének igazgatója.

Leporolták a régi kódokat

Egy már kihalt faj genomjának elemzése különösen nehéz kihívás elé állítja a tudósokat - mutattak rá a kutatásban részt vevők. Az idők folyamán a DNS parányi részekre esik szét, egy részük kémiailag meg is változik. Emellett a szennyeződés is komoly gondot jelent.

Ennek ellenére a lipcsei szakemberek az elkövetkező években DNS-analízis révén szeretnének többet megtudni a neandervölgyiek anyagcseréjéről, agyuknak fejlődéséről vagy éppen beszédképességeikről.