Nagy meglepetés az új magyar dinoszauruszlelet

Amikor a Hungarosaurus és több más magyar dinoszauruszlelet felfedezője, Ősi Attila tavaly kollégáival ásatásokat végzett a bakonyi Iharkút mellett, talált néhány olyan csontleletet, amelyek miatt részben újra kellett gondolni Európa gerinces ősállatföldrajzát. A fosszíliák leírása a legrangosabb természettudományi szakfolyóiratban, a Nature-ben jelent meg a héten. A lapban utoljára 35 éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából, akkor a rudabányai emberős felfedezése érdemelte ki ezt. A mostani, Ajkaceratopsnak nevezett lelet hasonló jelentőségű.

Az első európai ceratopsia

A tudományos karrierjéhez képest szemtelenül fiatal, harmincéves Ősi az MTA-MTM Paleontológiai Kutatócsoportjának tudományos munkatársa, így a Magyar Természettudományi Múzeumban mutatta be a leletet. A sajtótájékoztatón Pálinkás József, az MTA elnöke is részt vett, és elmondta, nagy öröm, hogy egy, az MTA által támogatott kutatócsoport érte el, hogy Iharkút neve felkerült a Nature lapjaira, Ajka neve pedig az őslénykatalógusba.

A töredékes, a koponya, illetve az alsó állkapocs elülső részeiről származó, 85 millió éves, késő krétakori csontleletek jelentősége az, hogy egy ceratopsiához tartoztak. A fejükön levő csontképződmények után tülkös vagy galléros dinoszauruszoknak is nevezett ceratopsiák négy lábon járó, növényevő, jellegzetes papagájcsőrszerű szájjal rendelkező dinoszauruszok voltak, és 65 millió éve haltak ki. Legnagyobb képviselőjük, a Triceratops testhossza akár a kilenc méter is elérhette. Az Ősi szülővárosa és Kozma Károly geológus után Ajkaceratops kozmai névre keresztelt magyar ceratopsia alrendjének legkisebb fajai közé tartozott egy-másfél méteres testhosszával és 25-30 kilós tömegével. A szenzáció azonban az, hogy Európában találtak rá.

Az Iharkúthoz legközelebbi ceratopsialeletet ugyanis hatezer kilométerre keletre találták, és eddig úgy vélték a paleontológusok, hogy csak Ázsiában és Észak-Amerikában éltek ezek a dinoszauruszok. Ősiék felfedezése erre cáfol rá, hiszen a lelet arról tanúskodik, hogy a cereatopsiák átjutottak az ősi Tethys-óceán szigetein a mai Bakony területére. A késő-kréta korban itt még szubtrópusi éghajlat uralkodott gazdag növényvilággal, és olyan nyitvatermőkkel, amelyekhez hasonlóak ma már csak Dél-Amerikában vagy Új-Kaledóniában honosak. Így a ceratopsiákhoz hasonló növényevők bőséges táplálékforráshoz jutottak. Az Ajkaceratops a közép-ázsiai kistermetű ceratopsiák rokonának tűnik, nagyon hasonlít a Mongóliában talált Bagaceratopshoz.

A csontokat egyelőre nem lehet megtekinteni a múzeumban, a lelet 2011 végén lesz majd az őslénytani kiállítás állandó része.

Még évtizedekig áshatnak

Az iharkúti lelőhely egy használaton kívüli, külszíni bauxitfejtés, ami 2000 óta kincsesbánya a magyar paleontológusoknak – a fejtés ugyanis feltárta a felszín alatt körülbelül 15-20 méterre levő, krétakori szárazföldi réteget. Tíz éve, földtani vizsgálatok közben itt talált Ősi egy apró csontdarabkát, az első magyarországi dinoszaurusz-csontleletet. 2002 óta minden évben nagyszabású, több hetes ásatás zajlik itt.

„Általában három hétig dolgozunk 20-22 fővel, ezalatt egy körülbelül 80 négyzetméteres területet tárunk fel” – mondja Ősi. „Nagyjából 1-1,2 millió forint kell egy ilyen ásatáshoz, mindig kemény munka előteremteni ezt a pénzt.” A fiatal kutató nemzetközi projektekben is részt vesz, néhány éve egy argentínai, óriás dinoszauruszok maradványait rejtő lelőhelyen dolgozott, most franciákkal, spanyolokkal, amerikaiakkal és angolokkal működik együtt, de tervezi a korábbi argentínai kutatás folytatását is.

Iharkútról minden évben több száz csontmaradvány kerül elő, néha csontvázmaradványok is. Találtak már itt pikkelytaréjos őshüllő töredékes csontvázát (Hungarosaurus tormai), repülő őshüllő fosszíliáit (Bakonydraco galaczi), őskrokodilt (Iharkutosuchus makadii) és apró, két lábon járó, ragadozó őshüllőt (Pneumatoraptor fodori). A terület már eddig is több szenzációval szolgált, mint azt korábban gondolták, de a becslések szerint legalább 50-60 évig ad mág majd munkát a szakembereknek.

Bár a Hungarosaurus az első magyar dinoszauruszlelet, őshüllőlábnyomokat már korábban is találtak Magyarországon: 1966-ban a pécs-vasasi szénbánya egy kőzettömbjében bukkantak a Komlosaurusnak nevezett dinoszaurusz nyomaira, de csontleletek itt nem kerültek elő. Egykor az Erdélyben található hátszegi leletegyüttes is nagy büszkeségünk volt, Nopcsa Ferenc báró a XIX. század végén és a XX. század elején több dinoszauruszt leírt az itt talált fosszíliák alapján, többek között a népünk nevét őrző Magyarosaurus dacust. A hátszegi lelőhelyen most főként román paleontológusok dolgoznak, ott is több évtizedre elegendő felfedeznivaló van még.