Tünde
11 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

A krokodil, a tehén és a tatu keveréke volt egy páncélos őshüllő

2010.06.02. 10:32
A krokodil, a tehén és a tatu keverékének bizonyult a páncélos őshüllő, a Typothorax coccinarium, amely a késő triász időszakban élt.

A Typothorax maradványait Edward Drinken Cope paleontológus fedezte fel még 1875-ben Új-Mexikó sivatagos vidékein, ám máig rejtély volt, hogyan is nézett ki az állat, ugyanis csupán a páncélja egyes darabkái, néhány végtagcsontja, valamint a farokrész töredékei kerültek elő – írja a ScienceDaily.

A Typothorax egy aetoszaurusz volt, ezek az állítok a késő triász időszakban, 230 és 200 millió évvel ezelőtti periódusban éltek, maradványaikat Skócia, Németország, Görögország, Argentína és Madagaszkár területén, valamint az Egyesült Államok délnyugati és keleti részén is megtalálták.

A páncélozott növényevők koponyája a testükhöz mérten aránylag kicsi, elöl lapos és tompa volt. Fejformájuk alapján megállapítható, hogy az aetoszauruszok közeli rokonságban álltak a crocodylomorpha csoporttal, amelybe a krokodilok és kihalt rokonaik tartoztak. Testhosszuk elérte az 5 métert. Testüket csontlemezek alkotta súlyos páncélzat borította, a lemezek mintázata fajonként különbözött. Némely faj képviselőinek nyakát masszív tüskék borították, az éhes ragadozók harapásától védve a hüllőket.

A Typothorax coccinariumról most két csontváznak köszönhetően kiderült, hogy lényegesen kisebb volt, mint rokonaié, hossza alig érte el a 2,5 métert, tömege pedig egy mázsa körül lehetett. Ahogy az aetoszauruszokra általában jellemző, testét csontlemezek alkotta, zárt páncél borította. Csontlemezek védték a végtagjait is.

Andy Heckert, az Appalachian State University geológusprofesszora, a Journal of Vertebrate Paleontology című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője szerint a Typothorax coccinarium leginkább a krokodil, a tehén és a tatu keverékeként írható le. "Már azt is tudjuk, hogy a csonttüskék, amelyekről úgy gondoltuk, hogy a páncél két oldalán helyezkednek el, a valóságban a kloákát védték" – magyarázta Heckert.

A növényevő négy lábon közlekedett, a mellső lábak jóval kisebbek voltak mint a hátsók, és mintha terpeszállásban helyezkedtek volna el. A hátsó végtagok jóval nagyobbak, és egyenesek voltak. A geológusprofesszor szerint a legérdekesebb azonban, hogy a Typothorax coccinarium törzsének elülső része sokkal filigránabb volt, mint az alfele. "Ha nem komplett csontvázakról lenne szó, azt hihetnénk, hogy az elülső rész egy serdülő egyedtől származik" – jegyezte meg.

A két csodálatosan ép állapotban fennmaradt csontváznak köszönhetően a tudósok megismerhették a Typothorax életmódját. Az állatok növényevők voltak, erről tanúskodnak levél alakú fogaik. Ha a talaj felszínén nem jutottak elég élelemhez, vélhetően képesek voltak akár ásni is, lédús gyökerek után kutatva.

A kutatók azt is megismerhették, hogyan mozogtak ezek az őshüllők. Igen ritka, amikor teljes egészében fennmaradnak a talpat és ujjakat alkotó csontok, így nehéz az őslényeket és az őskori lábnyomokat összefüggésbe hozni egymással. A Typothorax coccinarium esetében azonban kiderült, hogy talplenyomatai hasonlatosak a Brachychirotherium néven a világ számos pontján regisztrált nyomokkal.

"Majdnem teljes az egyezés az Aetosauria egyedeinek lábnyomával" – hangsúlyozta a vizsgálatokban résztvevő Spencer Lucas, a csontvázakat kiállító Új-Mexikói Természettudományi Múzeum kurátora.