Orsolya
7 °C
14 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Egy évre való földrengés egy hét alatt

2010.08.19. 11:29 Módosítva: 2010-08-19 12:09:55
Néhány napon belül hat földrengés volt a szeizmológiai szempontból egyébként kimondottan nyugodt területnek számító Magyarországon: Miskolcon és Baranyában háromszor-háromszor mozdult meg a föld.

A rengések ereje a Richter-skálán 2,5 és 3,5 közé esett, ami a már érezhető, de károkat ritkán okozó kategória, bár nagyságrendekkel maradnak el a legutóbbi komolyabb magyarországi földrengés, az 1985-ös 4,9-es erejű berhidai mögött (a skála logaritmikus, egy pont különbség 32-szer, két pont pedig ezerszer több felszabaduló energiát jelent).

Idén a mostani kétszer három mellett még három akkora földrengés volt, amit a kutatóintézetek műszerei mellett az emberek is éreztek: a Komárom-Esztergom megyei Keréktelkiben júniusban, Tápiószele közelében májusban, illetve Somogyban februárban. Bár ilyen rövid időn belül ennyi rengést nem sűrűn szoktak észlelni, ez még bőven belefér a magyarországi földrengések gyakoriságát leíró statisztikai törvényszerűségekbe, mondta el az Index kérdésére Bus Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézetének szeizmológusa.

A magyar éves átlag 5-10 érezhető, és nagyjából 100, csak az obszervatóriumok által észlelt, 2,0-nál kisebb erejű rengés. Mivel a nagyobb földmozgások általában elő- és utórengésekkel járnak, jellemző, hogy az éves adag úgy áll össze, hogy pár nap alatt összejön az évi átlag harmada, vagy akár fele, aztán hónapokig semmi. A néhány napon belüli hat rengés sem példátlan a magyarországi földmozgások történetében, bár az igaz, hogy ritkán fordul elő.

A statisztika egyébként is kileng, van hogy csak 2-3 érezhető rengés van egy évben, a következőben meg 15. Hosszú távon azonban nem érezhető változás a földmozgások gyakoriságában vagy intenzitásában, és ezen a mostani borsodi és baranyai rengések sem változtatnak.

Magyarország nem lett veszélyesebb hely, mint egy hete volt, nyugtatott meg a szeizmológus, még hetekig kellene újabb és újabb rengéseknek bekövetkezni, hogy a jelenséget már ne lehessen leírni a statisztika természetes hullámzásával. Azt viszont, hogy a csütörtök hajnali miskolci földmozgás az utolsó volt-e a sorban, vagy lesz még utórengés, a tudomány mai szintjén nem tudjuk megjósolni; nem kizárt, de nem is törvényszerű, hogy legyen.

Mozgó csillárok, megzörrenő üvegtáblák

Számos bejelentés érkezett a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra a csütörtök hajnali földrengéssel kapcsolatban. A földmozgást sokan érezték, de senkit sem kellett kitelepíteni és károkról sem kaptak információt. A legtöbben mozgó csillárról, televízióról, megzörrenő üvegtábláról számoltak be.

Egy miskolci szemtanú elmondta: hajnali fél négy körül érezte a földmozgást és ijedtében kiugrott az ágyból. Elmondása szerint a lakásban a bútorok és az ablakok is megmozdultak. (FH)