Néhány évtizeden belül kifogyunk a héliumból

2010.08.23. 16:52
A hélium a hidrogén után a második leggyakoribb elem az univerzumban, mégis az a veszély fenyeget, hogy 25-30 év, de legkésőbb egy évszázad múlva a Föld teljesen kifogy a készleteiből - figyelmeztetett egy konferencián Robert Richardson amerikai fizikus, aki a hélium szuperfolyékony halmazállapotának vizsgálatáért 1996-ban Nobel-díjat kapott.

A kutató szerint pazarlóan bánunk a héliummal, aminek az előállítása jelenleg gyakorlatilag csak a földgáz feldolgozásával lehetséges nagy mennyiségben. A héliumot nem csak lufik megtöltésére, és vicces hangok előállítására használjuk: rakéták üzemanyagának gyártásakor használják, hűtőanyagként orvosi berendezésekben, atomreaktoroknál, és szupravezető mágneseknél, felhasználják lézerekben és fénycsövek töltőgázaként, szilíciumkristályok növesztésekor, és titánötvözetek előállításakor. Az ipar számára nagyon fontos nyersanyag, de nem megújuló erőforrás, az újrahasznosításával pedig senki nem foglalkozik.

A texasi Amarillo városában található a világ héliumkészletének nagyjából fele, egy föld alatti gáztárolóban. Ezt a készletet egy amerikai törvény értelmében 2015-ig teljesen ki akarják árusítani. Ezáltal a piacon túlkínálat van, ami lenyomja az árakat.

A hélium most nagyon olcsó, de tíz év múlva az ára akár a tízezerszeresére is emelkedhet, ahogy a texasi földgázmezők (itt a legnagyobb a hélium koncentrációja a földgázban) elkezdenek kimerülni, és új előállítási módszerek után kell néznünk. Csakhogy héliumot előállítani nem egyszerű: gyorsan és nagy mennyiségben a Napban jön létre hidrogénből, fúziós reakcióval.

Száz év alatt feléljük azt a készletet, amit a Földön a radioaktív bomlás 4,7 milliárd év alatt hozott létre - figyelmeztetett a tudós, aki szerint egyetlen héliummal töltött lufi reális értéke 100 dollár körül lehet.

A fizikus szerint a mai ár 20-50-szeresénél válik gazdaságossá a hélium újrahasznosítása, és sürgősen abba kellene hagyni az amerikai készlet kiárusítását. A Föld természetes héliumtartalékának 80 százaléka egyébként texasi, oklahomai és kansasi földgázlelőhelyeken található, itt akár 1,5 százalékos is lehet a hélium koncentrációja a nyers gázban.

A hélium nemesgáz, vagyis kémiailag közömbös, ami azt jelenti, hogy nem lép reakcióba más elemekkel. Viszont könnyebb a levegőnél könnyebb, így felfelé száll, és a gravitáció sem képes hosszabb távon megtartani. Emiatt a légkörünkben a hélium aránya csupán 1:200000, és a levegőbe kerülő hélium gyakorlatilag örökre elveszik.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön