Vanda, Paula
-2 °C
0 °C
Index - In English In English Eng

Szabadesésben érnék el a hangsebességet extrém ejtőernyősök

2010.09.07. 10:07
Idén ősszel két extrém ejtőernyős is megpróbálja azt, ami még embernek soha nem sikerült: szabadesésben átlépni a hangsebességet.

A dolog elvi háttere egyszerű: csak a megfelelő magasságból kell ugrani, ahol annyira ritka a levegő, hogy a légellenállás nem lassítja le az ugrást. A hagyományos ejtőernyős ugrásokat 4000 méter körüli magasságból indítják, és az egy percen át tartó szabadesésben az ugró általában 200 km/h sebességre gyorsul fel, illetve ha direkt csökkenti a légellenállásnak kitett testfelületet (vagyis nem a kezét-lábát szétvetve hasal a levegőben, hanem fejest ugrik), ez elérheti a 300-320 km/h-t is. A hang terjedési sebessége ennek többszöröse: 1236 km óránként.

36 ezer méteres magasságban azonban már elég kicsi a légkör sűrűsége ahhoz, hogy a légellenállás ne jelentsen gondot. Ehelyett a hőmérséklet, az oxigénhiány és a nyomás okozta problémákat kell leküzdenie az ejtőernyősnek (amiről a megfelelően kiképzett, speciális ugróruha gondoskodik), a legnagyobb kihívást pedig az jelenti, hogy egyáltalán feljusson valahogy a vállalkozó ebbe a magasságba.

A repülőgép nem jöhet szóba, a pilóta nélküli kémrepülők is legfeljebb 25 kilométeres magasságig jutnak el (az utasszállítók pedig átlagosan 10 ezer méteren haladnak). Rakétával persze könnyedén elérhető ez a magasság, de a nagy sebesség miatt az ejtőernyős az ugrás pillanatában halna meg.

A megoldás a héliumos léggömb (a meteorológiai léggömbök a 40 kilométeres magasságot is képesek elérni), aminek hatalmas méretűnek, és könnyűnek kell lennie, ki kell bírnia az atmoszférában a nyomás változását, és akkora felhajtóerőt kell produkálnia, ami elbírja az ejtőernyőst és a felszerelését.

spacedivers main 485

Hogy a hangsebesség elérésekor mi fog történni, mi történik az ugróval a hangrobbanáskor, egyelőre senki nem tudja pontosan, de ez nem veszi el a kedvét a 41 éves osztrák Felix Baumgartnernek, és a 66 éves francia Michel Fourniernek, akik egymástól függetlenül készülnek a nagy ugrásra. Mindketten évek óta tervezik már a mutatványt, és mindketten valamikor idén ősszel próbálják majd meg. Fournier 1988-ban már majdnem eljutott addig, hogy leugorjon a földi légkör és az űr határáról, de az Európai Űrügynökség leállította azt a kísérleti projektet, amiben ezt megpróbálhatta volna.

Baumgartner híres extrém ejtőernyős, egy rakás rekordot tart, a leghíresebb ugrása az volt, amikor 2003-ban 10 ezer méter magasból ugrott ki Franciaország fölött, és a testére szerelt szárnyakkal 35 kilométert vitorlázva átkelt a La Manche csatornán, és Angliában szállt le.

Felix Baumgartner, a világ egyik leghíresebb ejtőernyőse
Felix Baumgartner, a világ egyik leghíresebb ejtőernyőse

A legmagasabbról indított ejtőernyős ugrás, illetve a legnagyobb, szabadesésben elért (és túlélt) sebesség rekordját egyébként az amerikai légierő ezredese, Joseph Kittinger tartja 1960 óta, amikor 31300 méterről ugrott ki egy légbalonból, négy és fél percet zuhant 988 km/h csúcssebességet elérve, aztán 5300 méteren kinyitotta az ernyőjét, és a 14 perces ugrás végén sikeresen landolt az új-mexikói sivatagban.

A próbaugrások során egyébként egyszer megsérült a kesztyűje, és a -90 fokos hidegben kis híján lefagyott a keze, illetve volt, hogy a nyakára tekeredett a stabilizáló ernyő zsinórja, elájult, de 3000 méteren automatikusan kinyílt a főernyő, ami megmentette az életét.