Hosszú távon egészségtelen a fogyókúra
A tartós, szerves környezetszennyezők ma már mindenfelé megtalálhatók. Mivel nem bomlanak le, felhalmozódnak, nemcsak a természetben, hanem az állati és emberi szervezetben, illetve az ételláncban is. Egy részüket rovarirtóként használják, mások ipari folyamatok során keletkeznek, oldószerek, gyógyszerek vagy PVC gyártása közben. Természetes úton is megjelenhetnek, de a legtöbb emberkéz alkotta szennyezőanyag, melyekről kimutatták, hogy súlyosan károsíthatják az emlősök szervezetének hormonháztartását vagy immunrendszerét.
A dél-koreai Kjongbuk Egyetem orvostudományi karának munkacsoportja ezeknek az anyagoknak a kutatásával foglalkozik. A tartós, szerves környezetszennyezők az emberi szervezetben felhalmozódva a zsírszövetben rakódnak le, de fogyás közben a zsírsejtekből fölszabadulnak, ezzel bejutnak a véráramba és így bármelyik, létfontosságú szervbe bekerülhetnek.
A dél-koreai kutatócsoport 1099 amerikai állampolgárt vizsgált meg és megmérték, hogy vérükben hét pontosan kimutatható, szerves környezetszennyezőből mennyi található meg. A vizsgálati alanyok között voltak olyanok, akik évek alatt sok kilót adtak le, de olyanok is, akik tartották súlyukat, sőt kissé híztak is.
A kutatók azt találták, hogy a stabil testsúlyúakhoz, vagy a fokozatosan meghízókhoz képest azoknak a vérében volt a legtöbb a tartós, szerves környezetszennyezőkből, akiknek tíz év alatt a legtöbbet sikerült lefogyniuk.
A koreai orvosok hangsúlyozzák, hogy ezekről a környezetszennyezőkről kimutatták: kórosan emelik a vérnyomást, hozzájárulhatnak a szív- és érbetegségek vagy cukorbetegség kialakulásához, valamint izületi panaszokat is kiválthatnak.
Egyértelmű, hogy sok további vizsgálatra van szükség a megfigyelés jelentőségének eldöntéséhez, de ennek alapján bizonyos esetekben mérlegelhető a hosszú távú és nagy súlycsökkentésre vonatkozó fogyókúrák elindítása.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
