Cecília
7 °C
12 °C
Index - In English In English Eng

Minivulkánnal kampányoltak a kutatók

Természeti katasztrófák, csúcstechnológiás játékok és a jövő autói várták a látogatókat a Kutatók Éjszakája alkalmából megnyitott laboratóriumokban. Pénteken több tízezren figyelhették meg testközelből, hogy mivel foglalkoznak a kutatók.

A legtöbb látványos és gyerekeket is könnyen megfogó kísérletet az ELTE épületei rejtik. A Kőzettan-Geokémiai Tanszék környékén például mozdulni sem lehet az egymást váltó iskoláscsoportoktól, mindenki látni akarja a kitörő modellvulkánokat. A rögtönzött terepasztalon katasztrofális következményekkel járó mini-lávaömlés és a hamueső után Harangi Szabolcs tanszékvezető, a remek tűzhányóblog egyik szerzője tart tárlatvezetést, a kiállítás slágerei azok a hamufajták, amiket az izlandi Eyjafjallajökull lövellt ki, amikor áprilisban kitört

Még lenyűgözőbb a Komplex Rendszerek Fizikája Tanszéken a Kármán Környezeti Áramlások Laboratórium bemutatója. Itt meg lehet nézni kicsiben mindenféle természeti csapást a homokvihartól a tornádón át a cunamiig. Jánosi Imre laborvezető kénytelen több csoportra osztani az embereket, mert sokkal többen tolonganak az ajtóban, mint amennyien beférnek a különös akváriumokkal és centrifugákkal egyébként is jól telepakolt laborba.

A Kémiai Intézet többek között egy Öveges József szellemét megidéző show-val készül. A műsor első részének főszereplői színes löttyök lombikokban – persze a műsort összeállító hallgatók minden reakciót elmagyaráznak, de szerencsére a képletek csak egy-egy villanásra tűnnek fel a kivetítőn. Előkerül a tudománynépszerűsítés legnagyobb közhelye, a folyékony nitrogén is – egy szép fej hagyma bánja, amit szilánkokra vernek egy kalapáccsal. Aztán begyújtanak egy Bunsen- égőt, és néhány robbantós-tűzijátékos kísérletben kiderül, miért nem engedtek a szervezők senkit sem az első két sorba ülni.

Az intézet másik nagy látványeleme a Hy-go nevű hidrogénmeghajtású háromkerekű autó, amit vezetni is lehet a Lágymányosi Campuson. Az inkább robogóra, mint autóra emlékeztető jármű károsanyag-kibocsátása nulla, a bemutatott modell motorja 55 kilométer per órás végsebességet bír. Kicsit továbbfejlesztve nem lenne rossz városi kocsinak, viszont ahhoz kiépített hidrogénhálózat is kellene, ami nem fog gyorsan menni, már csak azért sem, mert a technológia még elég drága.

A napi aktualitásokra legjobban az Elválasztástechnikai Kutató és Oktató Laboratórium tapint rá „Pálinkák Harca” nevű rendezvényével. A látogatók vihetnek saját pálinkákat, amiket a labort vezető Eke Zsuzsanna és kollégái félórás vizsgálatnak vetik alá (a valódi elemzések jóval tovább tartanak), megmérve az etilalkohol-, metanol- és etil-acetát-tartalmat. Mi egy rettenetesen rossz abszinttal nevezünk, de persze nem sikerül meghekkelni a rendszert: a kutatók rögtön kiszúrják, hogy a löttyünk nem pálinka, mert az alkoholtartalom gyanúsan magas (70% körüli), viszont nincs nyoma a gyümölcsök erjedésekor keletkező etil-acetátnak. De legalább metanolt se nagyon találnak az abszintunkban, így attól nem kell tartanunk, hogy megvakulunk tőle. (Az ELTÉ-n tett látogatásunkról hamarosan egy videót is közlünk.)

Kenyér és tenyér

Meglepő felfedezést tettünk a BME épületében, ahol valami praktikus tudást akartunk összeszedni. Az élelmiszerlaborban könyékig lisztes kutatók fogadtak minket, a több tízmillió forintos mérőműszerek között ugyanis szabványos kenyeret sütögetnek. Ilyet ne keressenek a pékeknél, mert állítólag rettentő rossz, csak a kutatók munkáját segíti. A különböző búzafajtákat vizsgálják, hogy melyikből érdemes pizzát készíteni, és melyikből bagettet.

Szórakoztató munka lehet, az alveográffal például lufit fújnak a tésztából, hogy megmérjék a nyújthatóságát. A szomszédos szobában viszont már ioncserélő kromatográfiás műszerrel vizsgálják a biogén aminokat - ezek közé tartozik a hisztamin is, amely allergiás tüneteket okoz. A műszereket a bűnügyi helyszínelők is megirigyelnének. A gyémánttal működő spektrométer például könnyedén jósol a tenyéről, egyetlen érintésből kiszámolja, hogy a kezünkön mennyi víz, zsír és piszok van. Ez a műszer a gyógyszeripar igényeinek is megfelel, és az Audi is érdeklődött a laborban, miként lehet pontosan ellenőrizni a festékek minőségét.

Természetes szelekció

Az estét az Ericsson által megszervezett beszélgetéssel zártuk, ahol Dibuz Sarolta villamosmérnök, Erdei Anna immunológus, Romsics Ignác történész és Mérő László matematikus beszélgetett Mészáros Antónia moderálásával arról, hogy miként lesz valaki kutató. Nem okoztak nagy meglepetést, mindannyian az érdeklődés és az elhivatottság jelentőségéről beszéltek, és természetesen az is segít, ha az ember megfelelő társaságba, tehetséggondozók kezei közé kerül.

Csak a jéghegy csúcsa, amikor a kutató bekerül a hírekbe. "10 év nemzetközi kollaborációval jutottunk el oda, hogy az állatkísérletek már biztatóak, de még nem tudjuk gyógyítani az allergiáját, még én sem a sajátomat" - mondta Erdei Anna. Az viszont, hogy a kutató mivel és hogyan tölti el az idejének többi részét, témától és személyiségtől függ. Romsics Ignác inkább a dolgozószoba magányát kedveli, Dibuz Sarolta viszont állítja, hogy a mérnöki pályán elvárás az együttműködés, és csak a csoportmunka vezet eredményre.

Hogyan derül ki egy fiatalról, hogy jó kutató? Az egyetemek ma már nem harminc kiváló képességű diákot vesznek fel, hanem háromszázat, kevésbé alapos válogatással. De Mérő László szerint ez nem gond, mert köztük van az a harminc élvonalbeli koponya is, és aki tehetséges, az úgyis odamegy a tanárához a kérdéseivel.