Befejeződött a tengeri népszámlálás

2010.10.05. 11:33
Sok, eddig nem ismert életformát azonosították nemzetközi összefogásban tudósok a világ minden tájáról a tíz éven át tartó tengeri népszámlálás során a világ tengereiben - számoltak be hétfőn a kutatás eredményeit ismertetve.

A különleges cenzusban 80 ország összesen 2700 tudósa vett részt, a kutatás során több száz új tengeri fajt határoztak meg, további ötezret azonosítottak, de még nem írtak le. A tíz év alatt 540 expedíció indítottak, ezek alapján egyebek közt a világ tengereinek állapotát feltáró három könyv és több térkép született. A kutatások összesen mintegy 650 millió dollárt emésztettek fel, ebből a Ford autógyár egykori igazgatójának, Alfred P. Sloannak a nevét viselő alapítvány 75 millió dollárt finanszírozott.

A kutatások a tengerek élővilágának számos érdekességét tárták fel, a szakemberek találkoztak jetire emlékeztető szőrös rákkal, világító hallal a napfény nélküli mélységekben, valamint már a vélekedések szerint a jura korban kihalt hétméteres tintahallal. Meglepő felfedezést jelentett egy egyméteres, hatszázévesre becsült gerinctelennel való találkozás, csakúgy mint a kormos vészmadár útjának feltérképezése, amely szerint a madarak az eddig ismert leghosszabb távot, 64 ezer kilométert tették meg egy év alatt az Új-Zéland, Japán, Oroszország, Alaszka, Chile felé vezető útvonalon, és vissza. A tudósok gyorshajtó halra is bukkantak, a vitorláshal 110 kilométer per órás sebességgel szántotta a vizet.

Több mint 900 méteres mélységben furcsa tintahalra is találtak, a hét méter hosszú példányt korábban csak lárvaállapotban látták. A tintahalnak hosszú úszója, karjai, valamint könyökszerű hajlatokkal bíró csápjai vannak. A kutatók véleménye szerint a tengerekben és az óceánokban összesen egymillió magasabb létforma honos, de teljes tudományossággal csak alig 250 ezret írtak le. Emellett közel egymilliárd mikrobaféle is él a sós vizekben. Pusztán egy liter tengervízben 38 ezer mikroba van, egy gramm sóban pedig akár kilencezer. Még a tengerek és óceánok kevésbé sűrűn lakott vidékein - így a Balti-tengeren vagy Északkelet-Amerika környékén - is négyezer állatfaj van otthon.

A tíz évet felölelő népszámlálás során a kutatók a sarkvidéktől a trópusokig átfésülték a sós vizeket. A vizsgálódásból kiderült, hogy a tengerekben élő állatok ötöde héjas állat, például rákok és homárok. Az összeszámolt állatok 12 százaléka tartozik a halakhoz, ezzel épphogy csak megelőzik az egysejtűek és az algák csoportját. Utóbbiak 10 százalékát teszik ki a népességnek.

Csak pillanatképek

A sokszínűség mellett újdonság volt a tudósok számára, hogy számos faj a korábban gondoltnál sokkal több helyen fordul elő. Az már korábban is ismert volt, hogy a bálnák életük során sokat vándorolnak, de azt eddig nem lehetett tudni, hogy a viperahalak a világ tengereinek 25 százalékában előfordulnak. Nagy vándorlónak bizonyult a kékuszonyú tonhal is, egy 15 kilogrammos példányt nyomon követve a tudósok azzal szembesültek, hogy a hal mindössze 600 nap alatt háromszor szelte át a Csendes-óceánt.

Azt még vizsgálni kell, hogy a fajok miként alkalmazkodnak a különböző létfeltételekhez. Szintén újdonsággal szolgált, hogy az egyes térségek mélytengeri vízi élete a feltételezettnél szorosabb kapcsolatban áll egymással. A kutatási eredmények szerint rávilágítanak arra, hogy a tengeri élet sokfélesége sokkal nagyobb a korábban véltnél. Az eltérő jellegzetességek ellenére az összes tengerre és óceánra igaz, hogy a túlzott halászat, a szennyezés és a vízhőmérséklet emelkedése fenyegeti a vízi életet - noha térségenként más hangsúllyal.

Tíz évnyi kutatás ellenére a szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy a tengerek és óceánok javarésze még mindig felfedezetlen. "A vizek egyszerűen túl nagyok, tíz év után is csak pillanatképeink vannak arról, hogy mi van a tengerekben" - mondta az egyik kutató.



  • Hírek
  • Bankszámla