Angelika
-1 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Római légiósok leszármazottai élhetnek egy kis kínai faluban

2010.11.25. 08:09
Egy eldugott kínai falu lakosai génállományának kétharmada (56 százaléka) európai eredetű, ami alátámasztani látszik azt az elméletet, hogy a településen élők az elveszett római légiósok leszármazottai.

A Góbi-sivatag szélén található Licsien (Liqian) lakosai közül sokaknak kék vagy zöld a szeme, előreugró az orra, és a szőke haj sem számít ritkaságnak, így óhatatlanul felvetődik a gyanú, hogy őseik között európaiak is voltak. Egy helyi férfi, bizonyos Caj Csün-nien (Cai Junnian), akit barátai és rokonai Caj Lo-maként (Cai Luoma), vagyis római Cajként emlegetnek, meg van győződve arról, hogy a légiósok leszármazottja – olvasható a The Telegraph online kiadásában. (Natalie Behring Romans in China című képsorozata is Cai Luoma portréjával indul.)

Hagyományőrző légiós Rómában
Hagyományőrző légiós Rómában

A Kanszu tartományi (Gansu) Lancsou (Lanzhou) Egyetem most létrehozott itáliai tudományok központja régészeti ásatásokat tervez a térségben, a Selyemút mentén, hogy feltárja a római légiósok által épített létesítményeket. "Reményeink szerint sikerül kiderítenünk, hogy a legendának valós alapja van, és a Római Birodalom és Kína közötti korai kapcsolatokra találunk bizonyítékokat" – hangsúlyozta Jüan Hung-keng (Yuan Honggeng), a kutatóközpont vezetője.

A Római Birodalom Traianus császár uralkodása alatt, a Kr.u. II. évszázadban érte el legnagyobb kiterjedését, akkor, amikor a Han-dinasztia hanyatlásnak indult. A legtöbb történész szerint a két birodalom között csupán indirekt kapcsolatok voltak: a Selyemúton a selyem és a fűszerek a kereskedők közvetítésével jutottak el Rómába, ahonnan cserébe római termékek, például üvegáru érkezett Kínába.


View Larger Map

A most elvégzett genetikai tesztek is alátámasztják az az elméletet, ami szerint a Kr.e. I. évszázadban - miután a rómaiak katasztrofális vereséget szenvedtek a carrhaei csatában - a megmenekült légiósok telepedtek le a térségben. Kr.e. 53-ban Carrhae városa (a mai törökországi Harran) közelében csaptak össze a Római Köztársaság és a Párthus Birodalom seregei, az ütközetben a párthus Surena megsemmisítő vereséget mért a Marcus Crassus vezette légiókra.

Római légiós Trajánusz oszlopán, Rómában
Római légiós Trajánusz oszlopán, Rómában

Római katonák ezreit mészárolták le és a csata végén magát Crassust is lefejezték. Az ütközet megállította Róma keleti terjeszkedését.

A legendák szerint azonban Crassus legidősebb fia vezette hatezer légiósnak sikerült elmenekülnie kelet felé. Feltételezések szerint a légióból eltűnt katonák zsoldosként harcoltak tovább. Kínai krónikák említést tesznek a "halszerű alakzatba" rendeződő harcosok fogságba ejtéséről. Ez vélhetően a római katonák bevett "teknős-alakzatára" utalhat. A kóbor római légiósokat feltehetően szabadon engedhették, és ezek után Kína nyugati részének sztyeppés vidékein telepedtek le.

Ezt az elméletet az 1950-es években vetette fel Homer Dubs, az Oxfordi Egyetem kínai történelem professzora. Maurizio Bettini, a Sienai Egyetem professzora "tündérmesének" nevezi az elméletet, mondván a teória bizonyításához római pénzérmékre vagy a légiósok által használt fegyverekre lenne szükség. "Tárgyi bizonyítékok nélkül az elveszett római légió története csupán legenda". Akadnak olyan szakértők is, akik úgy vélik: a kínai település lakosai a Közép-Ázsiát végigportyázó hunok leszármazottai.