Teréz
5 °C
23 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

A hálózatkutatástól a grafénekig

2011.02.08. 13:51
Az elmúlt évtized legfontosabb magyar vonatkozású történéseit és jelenségeit összefoglaló cikksorozatunkban ezúttal a legjelentősebb tudományos eredményekkel folytatjuk a sorozatot.

A magyar tudománynak volt pár nagy dobása 2001 és 2010 között, minden évben előfordult néhányszor, hogy olyan publikációkról számolhattunk be, amelyek olyan jelentős szaklapokban jelentek meg, mint a Nature és a Science, és esetleg még címlapot is kaptak.

Szakember segítségét kértük az elmúlt évtized tíz legjelentősebb magyar tudományos eredményének összegyűjtéséhez. Az ELTE egyik rektorhelyettese, Fábri György, az első Mindentudás Egyetemének egyik elindítója volt a segítségünkre.

Fábri szerint a magyar tudományos eredmények évtizedes távlatú kiemelkedőségére az egyik lehetséges mérce az lehet, hogy mennyire „trendik” a világtudomány tematikájában és megjelennek-e a legfontosabb nemzetközi tudományos folyóiratokban, fórumokon. Ennek alapján állt össze az alábbi tíz tudományterület:

1. Hálózatkutatás

Barabási-Albert László
Barabási-Albert László

Az évtized egyik nagy slágere, aminek világszinten is az egyik legelismertebb alakja Barabási-Albert László, akivel többször készítettünk interjút. Két magyar matematikus, Erdős Pál és Rényi Alfréd kutatásai nyomán a tudósok évtizedekig úgy gondolták, hogy a hálózatok – akár társadalmi hálók, akár a sejtek kémiai anyagai – véletlenszerűen rendeződnek el. Többek között Barabási érdeme, hogy a kilencvenes évek végén felfedezték: a hálózatok többsége nem véletlenszerű, nagyon bonyolult matematikai összefüggések felfedezhetők bennük. Ez nagy lökést adott az új évezredben a hálózatkutatásnak. Barabási mellett fontos megemlíteni Vicsek Tamás fizikust, aki a csoportdinamika területén alkalmazta a hálózatos megközelítést, és erről a Nature-ben publikált, illetve Csermely Péter sejtbiológust, aki a gyenge kötésekben keresett hálózatokat. A hálózatkutatáshoz némileg kapcsolható Pál Csaba és Papp Balázs, akik rendszerbiológiában értek el fontos eredményeket. Kutatásaiknak főleg a genetikai és metabolikus hálózatok evolúcióját érintették.

2. Beérett az agykutatás hazai iskolája

Vizi E. Szilveszternek 2000-ben jelent meg egy nagy tanulmánya, amiben leírta, hogy a nem szinaptikus receptorok (azok, amiknek a működését az idegekből felszabaduló ingerületátvivő anyag diffúzió útján befolyásolja) érzékenyebbek, mint szinaptikus társaik. Ezt az ingerületátvitelt tárgyaló tanulmánya a legidézettebb tudományos közlemények közé emelkedett az elmúlt évtizedben. A Bolyai-díjas Freund Tamást is meg kell említeni, aki a mariuhána függőséget okozó hatásával foglalkozott, Tamás Gábor a kandelábersejtek működését, Nusser Zoltán pedig a szaglás idegtudományi hátterét tárta fel.

3. Matematika magyar módra

A hagyományosan világszintű magyar matematikát az elmúlt évtizedben látványos eredmények mutatták meg a nagyközönségnek is. Ezek közül a több nemzetközi díjjal értékelt Lovász László gráfelméleti és kriptográfiai kutatásait kell elsősorban kiemelni. A Microsoftnál is dolgozó tudós is megkapta a Bolyai-díjat, tavaly pedig az egyik legrangosabb tudományos elismeréssel, a Kiotó-díjjal értékelték munkásságát. Ennél a területnél kell megemlíteni a Domokos Gábor és Várkonyi Péter által leírt Gömböcöt is: túlzás nélkül mondhatjuk, hogy az első, csupán két (egy stabil és egy instabil) egyensúlyi helyzetű homogén test világhírű felfedezés volt.

teknos

4. Alkalmazott genetikai kutatások

A biológia-genetika gyógyszerkutatási területén Nagy László debreceni professzor és munkatársai értek el jelentős eredményeket. Nagyék molekuláris szinten vizsgálják, hogy miként töltik be élettani szerepüket a nukleáris hormonreceptorok, és újszerű megközelítéssel tanulmányozzák ezek szerepét a nemmetabolikus folyamatokban, például a gyulladásban. A társadalmi vitákat is kiváltó állati klónozás Dinnyés András, a növényi géntechnológia pedig a Szegedi Biológiai Központ kutatói révén hozott nemzetközi szintű eredményeket. A hagyományos növénynemesítés martonvásári búzafajtáival megtartotta élenjáró minőségét és terméshozamát.

5. Miért lesznek dugók?

Klasszikusnak mondható tudományterületen hozott eredményeket Stépán Gábor és kollégái kutatása. Stépánék a műszaki mechanika területén a dinamikai változások időbeli vonatkozásait kutatják, egyebek közt a közlekedési folyamatok természetét elemezve. Az egyik ilyen kutatásról részletesen írtunk pár éve, Stépán az Exeteri Egyetemen dolgozó kollégájával, Orosz Gáborral modellezte, miért alakulnak ki közlekedési dugók – mint kiderült, sokszor maguk a sofőrök okozzák ezeket.

torlodasok05

6. Apró dolgok istenei

A nanotechnológia több tudományterület (fizika, kémia, anyagtudomány) kutatásait is átformálta, és egymáshoz közelítette. Bíró Péter László kutatócsoportja a grafénkutatásokban áttörést hozó eredményt ért el azzal, hogy igazolta: a grafénszalagok szobahőmérsékleten is kikapcsolható tranzisztorként működtethetők. Bíróék grafénmegmunkálásban is a világ élmezőnyében járnak. Egy másik fontos magyar nanotechnológiai irány a Zrínyi Miklós vezette kutatás, Zrínyi intelligens anyagokat állított elő, amelyek számítógéppel vezérelt elektromos hatásra tulajdonságaikat nagy mértékben megváltoztatják.

7. Lézerfizikai központ leszünk

A lézerfizika szegedi iskolájának vezetői, Bor Zsolt (femtoszekundumos lézerimpulzusok és a szem optikája) és Szabó Gábor (fotoakusztikus spektroszkópia) akadémikusok elismerése és eredményeik visszaigazolása volt, hogy az európai lézerkutató központ, az ELI egyik telephelyének Szegedet választották. A szuperlézerként is emlegetett projekt tavaly kormánydöntésre várva hónapokig állt, de a legutóbbi hírek szerint megkapja a támogatást.

A szegedi ELI látványterve
A szegedi ELI látványterve

8. Mobilfilozófia

A hely és idő megszokott társadalmi percepciójának átalakulása és az ismeretszerzés zárt, iskolai, egyirányú kereteinek fellazulása fogalmazódott meg abban a nemzetközi kutatási programban, amelyet Nyiri Kristóf filozófus a mobilkommunikáció bölcsészeti vizsgálódásáról vezetett.

9. Energikus protonok

Az elméleti fizikában kiemelkedő jelentősége volt annak a kutatási eredménynek, amelyet Fodor Zoltán vezetésével ért el egy nemzetközi kutatócsoport (a csoport tagja volt Katz Sándor és Szabó Kálmán is). Bebizonyították, hogy a protonok tömege döntő részben mozgási energiából és kölcsönhatásokból áll, valamint a kvantum-színdinamika helyesen írja le a protonon belüli kvarkok és gluonok kölcsönhatását, amivel „mellesleg” igazolták Einstein klasszikus képletét az anyag és energia összefüggéséről.

19460111 kts k09 381

10. Látáskutatás

A határterületek dinamikáját mutatja a bioinformatika felfutása, amelyben Roska Tamás celluláris neurális hálózati felfedezéseit kell kiemelni. Roska eredményei a bionikus szemprotézis kifejlesztéséhez segíthet hozzá. A kutató fia, Roska Botond is fontos lépéseket tett, hogy jobban megértsük a látás biológiáját és egy nap segíthessünk azokon, akik genetikai okok miatt  idős korban elvesztik a látásukat.