Amatőr dinovadász bukkant rá egy nyolcvankilencmillió éves őshüllő-maradványra, amely a legkorábbi ismert pteranodon fosszíliája lehet. A szárnyas fogatlan gyík csontjai Timothy S. Myers, a dallasi Déli Metodista Egyetem (SMU) paleontológusa azonosította.
A pteranodonok a dinoszauruszok kortársai voltak, 100 millió évvel ezelőtt jelentek meg bolygónkon, és az ősgyíkokkal együtt, 65 millió évvel ezelőtt tűntek el a Föld színéről. Az egyik legnagyobb testméretű volt a repülő őshüllők (pteroszauruszok) rendjében, szárnyainak fesztávolsága elérhette akár a 9 métert, testtömegük 15 kilogramm körüli volt. Szárnyaik a denevéréhez hasonlóan bőrből voltak, amelyet a kéz- és karcsontok feszítettek ki, az állat testét szőr borította, és tüdő mellett légzsákokkal is rendelkezett. A pteroszauruszok korai fajainak hosszú, fogakkal teli állkapcsuk volt, a későbbiekben voltak fogatlan fajták. Utóbbiakhoz tartozott a Dallas közelében talált egyed is.
Az SMU paleontológusa által azonosított pteranodon felnőtt egyed volt, amely 89 millió évvel ezelőtt pusztult el.
Fogas kérdés
"Nem tartozott a legnagyobb példányok közé, szárnyainak fesztávolsága alig érte el a 4 métert" - magyarázta Timothy S. Myers, aki szerint a fosszíliák alapján nem lehet megállapítani a repülő őshüllő pusztulásának okát. Nagy valószínűséggel azonban a középső és a késő kréta időszak nagy részén Észak-Amerikát kettéosztó beltenger (Niobrara-tenger, Nyugati Belső Vízi Út) felett repülve zuhant a vízbe. Felfúvódott, bomló tetemét egy ideig sodorhatta a víz, majd amikor az izomzat levált a csontokról, azok a mélybe süllyedtek.
Timothy S. Myers nemrég egy másik, szintén pteroszauruszok közé tartozó repülő őshüllőt is azonosított - a fogakkal rendelkező Aetodactylus halli 95 millió évvel ezelőtt élt.
"A pteranodon egyed sokat elárul az észak-amerikai pteroszauruszok törzsfejlődéséről, így például azt, hogy a repülő őshüllők mikor váltak meg fogaiktól, hiszen mindössze néhány millió év választja el az Aetodactylus halli-tól" - hangsúlyozta Timothy S. Myers.