Friderika
3 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

A legvitatottabb pszichiátriai zavarok

2011.03.09. 10:46
A mentális zavarokat osztályozó amerikai kézikönyv új kiadása, a DSM-5 csak 2013-ban jelenik meg, de máris évek óta tartó támadások alatt áll. Összegyűjtöttük, melyek a szakkönyv legvitatottabb zavarai.

Nemi identitás zavar

A nemi identitás zavart (gender identity disorder, GID) azoknál a pácienseknél diagnosztizálják, akik más neműnek érzik magukat annál, mint amilyenek. A GID-t a DSM-5-ben átnevezték ugyan a kevésbé stigmatizáló nemi inkongruenciára, de sok szakértő szerint ez nem elég, vannak, akik szerint a GID-nek semmilyen formában nincs helye a kézikönyvben.

Diane Ehrensaft, oaklandi klinikai pszichológus, a téma egyik kutatója a LiveScience-nek elmondta, tart attól, hogy a GID-s gyerekeket pszichiáterhez viszik majd „megjavítani”, holott még nincs konszenzus azt illetően, hogy milyen terápiát kell alkalmazni ezeknél a gyerekeknél. Van, aki úgy véli, az a helyes út, ha a gyereket a valódi neméhez szoktatják, egy másik tábor szerint ez depresszióhoz vezethet, és hagyni kell, hogy a gyerek a saját identitása után menjen. Zajlanak már hosszú lefolyású vizsgálatok ezzel kapcsolatban.

Asperger-szindróma

A normális intelligenciával, de szegényes szociális képességekkel jellemzett zavar rövid életű volt: 1994-ben került be a DSM-IV-be, és valószínűleg a DSM-5-ben már nem lesz benne. Az ok az, hogy az elmúlt másfél évtized kutatásai nem igazán találtak különbségeket az Asperger-szindróma és a jól funkcionáló autizmus között. Ezért a szindróma minden bizonnyal beolvad a DSM-5-ben a jól funkcionáló autizmusba. Az Asperger-szakértők persze ezt hangosan ellenzik.

Gyermekkori bipoláris zavar

A mániás depresszióként is ismert bipoláris zavar létezése és organikus háttere felnőtteknél igazolt, a betegségben szenvedők jól beállított gyógyszerekkel teljes életet élhetnek. A bipoláris zavar gyerekkori diagnosztizálása viszont rengeteg vitát szült. Egy 2007-ben az Archives of General Psychiatry című szaklapban publikált tanulmány szerint 1994 és 2003 között Amerikában megnegyvenszereződtek a gyerekkori bipoláriszavar-diagnózisok, amiért főleg a zavar DSM-IV-ben nem elég körültekintően megfogalmazott leírása okolható. Az APA elismerte, hogy nem minden diagnosztizált eset mögött lehetett valódi gyerekkori bipoláris zavar. Az ötödik kiadásban ezért szigorítják a bipoláris zavar leírását, illetve – részben ezért – bevezetnek egy új zavart, amelynek neve indulati diszregulációs zavar diszfóriával. Voltak, akik üdvözölték ezt a lépést, másoktól komoly támadásokat kapott. A kritikusok szerint a normális, hangulatváltozásokkal is járó gyermeki viselkedést patologizálja.

Felnőttkori ADHD

A gyerekkori figyelemhiányos hiperaktivitás zavart (attention-deficit hyperactivity disorder) is érték támadások, a kritikusok szerint teljesen normális, csak kicsit eleven gyerekeket is sokszor ADHD-snak diagnosztizálnak. A betegség felnőttkori kiterjesztése hasonló vitákat szült, gyakran hangoztatott vád, hogy a pszichiáterek konspirálnak az ADHD-gyógyszereket gyártó cégekkel. A betegség népszerű a sorozatírók körében, szerepelt már a South Parkban, a Született feleségekben és a Modern családban is.

Pszichózis rizikó szindróma

A pszichiátria egyik nagy dilemmája, hogy mit kezdjen azokkal a páciensekkel, akik teljes életet tudnak élni, viszont olyan előtünetekkel rendelkeznek, amelyek egy későbbi komolyabb zavar valószínű kifejlődésére utalnak. A pszichózis rizikó szindróma egy ilyen állapot patologizálása: többnyire kamaszoknál jelentkezik, ritkán előforduló kusza beszéd vagy enyhe téveszmék vagy hangok hallása jellemzi, a páciens nem veszíti el a kapcsolatot a valósággal. Ezt a DSM-5-ben vezetnék be új zavarként, a lépés ellenzői szerint aggályos az enyhe tüneteket produkáló gyerekek esetleges gyógyszerezése.

Borderline személyiségzavar

Szélsőséges hangulatingadozások, önkárosító tünetek, a kapcsolatok és az énkép instabilitása jellemző a borderline személyiségzavarban (BPD) szenvedőkre. A Treatment and Research Advancements National Association for Personality Disorders nevű szervezet azért kampányol, hogy megváltozzon a zavar neve és helye a DSM-5-ben – szerintük a BPD elnevezése konfúz és stigmatizál. A DSM-5-ben a zavar egyelőre eredeti nevén szerepel.

tk3s 11940060

Szexfüggőség

A szexuális élmény megszállott hajhászása, nem törődve a negatív következményekkel és a szégyenérzettel – emberek ezrei szenvednek ettől, de a tünetegyüttes eddig még nem szerepelt a DSM-ben. A DSM-5-be viszont hiperszexuális zavar néven bekerült egy új kategória, ami nem függőként kezeli az érintett pácienseket, viszont aminek a leírása nagyrészt illik rájuk. Mint a DSM-5 legtöbb új betegségét, ezt is viták kísérik.

Nárcisztikus személyiségzavar

Önzőség, empátia hiánya, gőg, irigység, túlzott mértékű csodálat elvárása, saját fontosság eltúlzása – ezek a nárcisztikus személyiségzavar tünetei, de már nem sokáig. Ahogy a dolgok most állnak, a DSM-5-ben ez már nem lesz külön kategória, a nárcisztikus személyiségzavar beolvad a DSM-5 dimenzionális megközelítésébe.

Disszociatív identitászavar

Hollywood egyik kedvence, a köznyelvben tévesen skizofréniaként ismert zavar, aminek egyik tünete a kettő vagy néha több személyiségállapot létezése. 1995 óta Herbert Spiegel pszichiáter vezetésével többen támadták a zavar leírását, azt állítva, hogy a különböző személyiségeket valójában a jószándékú terapeuta sugalmazza és kelti életre. Ezek a kritikák nem voltak elég hangosak, a disszociatív identitászavar leírása a DSM-5-ben változatlanul szerepel.