Emőke
4 °C
20 °C

Szippantással öl az óriásszájú cápa?

2011.03.11. 16:42
Véletlenül fedezték fel a kutatók a kutatók a bizarr mélytengeri ragadozót, és még nem ismerik pontosan a táplálkozási módszerét.

Először 1976-ban, a Hawaii-szigetek partjainál hajózó tudósok horgonyának drótjára akadva került elő a Megachasma pelagios nevű cápafaj, amelynek hivatalosan 1983-ban jegyezték be létezését. A tudósok a Megamouth becenevet adták neki, mert 4,5 méteres testhosszához képest hatalmas, egy méter széles szája van. Azóta mindössze ötven példányt láttak belőle, mert idejének zömét száz méter mélyen tölti. A megfoghatatlan fenevadot 2009-ben kapták el először. Azóta is számos tudós keresi a választ, hogy az óriásszájú cápa vajon mit csinál a hatalmas állkapcsával.

Óriásszájú cápa

Mondd szépen: Ááááá

A cápa étkezésének vizsgálatát meglehetősen megnehezíti, hogy még soha senki sem látta táplálkozni. Az biztos, hogy a hosszúszárnyú bálnákhoz hasonlóan csak apró állatokkal, úgynevezett planktonokkal táplálkozik. Csak két másik cápa teszi ezt: a hasonlóan furcsa kinézetű óriáscápa és a legnagyobb élő hal, a cetcápa.

A tokyoi egyetemtől Taketeru Tomita és kollégái a óriásszájú állkapcsának a működését vizsgálták, és arra próbáltak rájönni, hogy vajon a cápa felszívja-e áldozatait, vagy inkább nyitott szájjal úszik végig egy rajon, remélve a legjobbakat. A cápa nyelvén lévő porc (ceratohyal) a kulcs. Ez a porc ugyanis lefelé tolja a nyelvet a szíváskor, hogy így több hely maradjon a szájban. Azoknál a cápafajoknál, amelyek felszívják áldozatukat, a porc rövid és merev. Az óriásszájú nyelvén lévő porc azonban hosszú és nyúlánk, Tomita szerint az állat képtelen a plaktonok felszívására.

Fény, elektromosság és bevetés

Ebben azonban  az ausztrál Ryan Kempster nem olyan biztos. Szerinte az óriásszájú olyan sok vizet tárol a gyomrában, hogy ha nyitott szájjal beúszna a planktonok közé, inkább eltolná őket, és nem benyelné. Kempster azt gyanítja, a szívást csak akkor kezdi el, mikor olyan sok plakton van körülötte, hogy a táplálkozás nem jelent különösen nagy erőfeszítést. Mint sok más mélytengeri ragadozó, valószínű az óriásszájú is fénnyel csalogatja magához áldozatait – mondja Kempster, aki szerint az egyik egyednek világító sáv futott végig a felső állkapcsa mentén.

Az óriásszájú - sok más halhoz hasonlóan - érzékelhetii a gyenge elektromos mezőt, és fején lévő foltokban előrenéző szenzorok vannak. Kempster szerint a cápa a világító állkapcsával magához csalogatja planktonokat, és érzékelői segítségével dönti el, mikor vannak elég közel ahhoz, hogy benyelhesse őket.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!