Olivér
9 °C
13 °C
Index - In English In English Eng

Nem lesz csernobili katasztrófa

2011.03.16. 16:18
Hétfő hajnalra a fukusimai erőmű legalább három reaktora sérült meg. A kettes, hármas és négyes reaktorok mindegyikében probléma adódott, a négyes reaktornál pedig bórsavat kezdtek permetezni a vízbe. Az erőműben dolgozó munkásokat a sugárzás szintjének megugrása miatt egy időre evakuálták az épületből, később azonban visszaengedték őket. A fejleményekről és a következő napok esetleges forgatókönyvéről Makai Mihályt, a Budapesti Műszaki egyetem reaktorfizikus egyetemi tanárát kérdeztük.

Reális az, hogy a fukusimai erőműnél is megtörténhet, ami annak idején Csernobilban?

Ahhoz, hogy ezt megértsük, tudnunk kell, miben különbözik a két erőmű.

A fukusimai erőműben forralóvizes reaktorok működnek, vagyis az aktív zónát, ahol a hasadás történik, körülveszi egy acélburok, ami két és fél-három atmoszférányi túlnyomást visel el. Ez azért van, hogy ha például földrengés történik, a rudak elgörbülnek vagy rázuhan valami a reaktorra, akkor a kiszabaduló anyagok ne jussanak ki a szabadba.

Ezt az acélburkot egy vasbetonból készült épület veszi körül. Ez a második védelmi vonal, hogy ha a burkolat megsérülne, a vasbeton ne engedje a kiszabaduló anyagokat a környezetbe kijutni.

A földrengés idején az erőmű blokkjai működtek, de a beépített automatika leállította a hasadási folyamatot. Ennek ellenére az energiafelszabadulás a lekapcsolás után egy bizonyos ideig még folyik, ez a maradványhő az üzemi teljesítmény kb. 5 százaléka, és az így keletkezett hőmennyiséget valamivel el kell távolítani.

A csernobili balesetnél ezek mind hiányoztak; nem volt acélköpeny vagy automata leállítás, és az épület is könnyűszerkezetes volt, vagyis már az első robbanás elfújta, akár egy tollpihét.

Csernobilban a moderátor anyag grafit volt, ami levegővel érintkezve meggyullad, majd háromezer fokos hőmérsékletet ér el, és a környezetében található porszemcséket felkapva rengeteg radioaktív anyag került a levegőbe.

Fukusimában viszont víz a moderátor, és védőgátak is vannak, amik megállíthatják a radioaktív anyagok kijutását, így két-háromszor kisebb mennyiségű sugárzó anyag kijutására számíthatunk, mint Csernobilnál.

Mi robbant az erőműben?

Ezek elsősorban kémiai robbanások voltak, és valószínűleg azért keletkeztek, mert a katasztrófa miatt megszűnt az erőmű áramellátása, így viszont elpárolgott a víz is és gőz keletkezett.

A víz a magas hőmérsékleten kémiai reakcióba lép a fémekkel, ennek eredményeképp hidrogén és oxigén keletkezik, amiből durranógáz lesz, és ez robbanhatott fel. Természetesen ennek is lehet jelentős romboló hatása.

Miért kell bórsavat használni az erőműben?

Az erőmű működéséhez friss- és kiégett fűtőelem-tárolókat hoznak létre. Az utolsó robbanás a hírek szerint ezen tárolók egyikében következett be. A robbanás oka nem ismert. A fűtőelem-tárolónál jóval veszélyesebb a reaktor zónája, ráadásul a fűtőelemek hűtés hiányában részben megolvadtak. A megolvadt zónában biztosítani kell, hogy ne indulhasson be újra láncreakció.

Mivel mindig a legrosszabb lehetőségből kell kiindulni, ezért tegyük fel, hogy a medencében van még olyan anyag, ami energiát termelhet, és a láncreakció beindulhat. Ebben az esetben a láncreakciót meg kell akadályozni, és ennek legegyszerűbb módja, ha az elemekre bórsavat szórunk. A bórsav nem jól oldódik a vízben, elnyeli a neutronokat, és így csökken a láncreakció beindulásának esélye.

Miért kért Japán több, mint 300 tonna bórsavport Dél-Koreától? Ez mire elég?

Ez biztonsági intézkedés, mivel ennek a bórsavnak egy jelentős része veszteség lesz. Ha komoly az épületek sugárzásszintje, akkor oda ember csak rövid időre mehet be, ezért valószínűleg helikopterről fogják beszórni a port az épületbe, majd később megnézik, hova sikerült szórni belőle. Ha nem jó helyre ment, az egész folyamatot elölről kezdik, és így tovább. Ezért kell a nagy mennyiség, mert különben ekkora adagra véleményem szerint nem lenne szükség.

Az erőműben dolgozó munkásokat evakuálták, mert a sugárzás szintje 10 millisievertre emelkedett. Ez soknak számít? Mikortól veszélyes bent tartózkodni az épületben?

A földön átlagosan 2,5 millisievertes a sugárzás mértéke évente. Vannak olyan helyek, ahol ez az érték a 10 millisievertet is elérheti, pl. Indiában, de az ott élőknek még sincs semmi baja, így én nem félek attól, hogy ez a 10 millisievert káros lenne.

Európára és Amerikára nézve ez a mennyiség semmiképp nem jelent veszélyt. Mivel a most kibocsájtott sugárzóanyag mennyisége legfeljebb ezred, vagy tízezred része, a Csernobilban kibocsátottnak, ezért a radioaktív anyag is csak nagyjából 200 km-re tud eljutni a levegővel.

A kis intenzitású sugárzás biológiai hatása egyébként a mai napig kutatások tárgya, vannak akik szerint az alacsony sugárzás hasznos is lehet, mert folytonosan stimulálja az immunrendszert, mások szerint ez ostobaság, és lehetőség szerint minden sugárzást ki kell védeni.

A sugárzás szintje egyébként fontos adat, de a betegséget nem a sugárzás, hanem a kapott dózis mértéke befolyásolja. A dózis a sugárzás szintje szorozva a sugárzásban eltöltött idővel, vagyis ha öt órán át kapunk nagy intenzitású sugárzást, akkor ötször nagyobb a dózis is, és nő az esélye, hogy betegek leszünk.

Fontos, hogy a fukusimai baleset a nemzetközi skálán négyes besorolású (azaz lokális kárt okozó), míg a csernobili baleset a legsúlyosabb, hetes besorolást kapta.

Mi várható a következő napokban?

Nehéz megmondani hogy mire számíthatunk, mert az eseményeket sok minden befolyásolhatja, és a rendelkezésünkre álló információ sem igazán sok.

Annyit tudunk, hogy először volt egy földrengés, amiben az épület megsérülhetett, a csövek elgörbülhettek. Az utána következő cunami még több kárt okozhatott.

Tudnunk kéne, hogy milyen természetű a tűz, milyen kiterjedésű és milyen eszközök állnak rendelkezésre az oltáshoz, vannak-e működőképes autók, daruk vagy éppen elektromosság, mert így csak a jó ég tudja megmondani, hogy ez mit eredményezhet. Az eseményeket a szakma részletesen fel fogja dolgozni és levonja a következtetéseket.