John P. Forman és munkatársai 100 526, egészségügyben dolgozó nő adatait vizsgálta. Az 1976-ban indult nagymintás kutatásba az fiatal nőket vontak be, évtizedeken keresztül követve az életmódot, valamint a kialakuló betegségeket. Forman az 1982-től kialakuló cukorbetegség adatait elemezték.
A hivatalos amerikai statisztika szerint felnőttkorban évente tizenhárom felnőttből egynek lesz cukorbaja. Az új vizsgálat azt bizonyította, hogy a cukorbetegség abban a csoportban kezdődött leggyakrabban, melynek tagjai erős dohányosok (napi két doboz cigaretta) voltak. Ezek közül tízezerből minden esztendőben 30 lett cukorbajos, míg a nemdohányzók és nem passzív dohányosok közül csak 25-nél alakult ki a betegség.
A cukorbetegség kockázata azok között is nagyobb volt, akik korábban dohányoztak, de abbahagyták, vagy passziv dohányosként sokat voltak füstös levegőben. Itt a füst adagja kifejezetten számított: minél gyakrabban tartózkodott valaki cigarettázók társaságában, annál nagyobb volt az esélye arra, hogy megemelkedjen a vércukorszintje.
Ha a cukorbetegség egyéb kockázati tényezőit - cukorbajosok a családban, súlytöbblet, életkor - is figyelembe vették, a másodlagos füst hatása mérséklődött, de még így is 12 százalékkal magasabb maradt, mint a cigarettafüstöt nem tartalmazó levegőben élőké.
A szakértők szerint pontosan nem tisztázott, hogyan függ össze a cigarettafüst és a cukorbetegség, de valószinűleg különleges, lassú gyulladás lehet mindezek hátterében.