A Pediatrics című folyóirat internetes kiadásában megjelent tanulmány készítői az Egyesült Államok tizenhat nagyvárosában élő 1746 kispapa adatait dolgozták fel.
A témában született legutóbbi átfogó felmérést 1999 és 2000 folyamán készítették, ám az adatok ma is érvényesek - hangsúlyozta Neal Davis, a tanulmány vezető kutatója. A kispapák depressziója nagymértékben köthető a munkanélküliséghez, ami manapság jóval magasabb mint egy évtizeddel ezelőtt - tette hozzá a szakember.
Az eredmények szerint a depressziós apukák 40 százaléka, az egészségeseknek csupán a 13 százaléka fenekelte el a gyermekét egyéves korában. Korábbi tanulmányok már kimutatták, hogy az elfenekelt gyerekek nagyobb valószínűséggel lesznek maguk is hajlamosak a fizikai bántalmazásra és az agresszióra.
A szakemberek szerint a testi fenyítés azért sokkal problémásabb ilyen fiatal korban, mert a kicsik megsérülhetnek, illetve "valószínűleg még nem értik az összefüggést a viselkedésük és az azt követő büntetés között".
Összességében a megkérdezett apukák 7 százaléka tapasztalt komolyabb depressziót és 15 százaléka vallotta be, hogy elfenekelte a gyermekét a felmérést megelőző időszakban. Néhányan közülük már régóta küzdöttek a mentális betegséggel, míg másoknál valószínűleg a gyermekük születése után jelentkezett a búskomorság, hasonlóan a kismamák nagyjából 25 százalékát érintő szülés utáni depresszióhoz.
Az édesapák nagyjából 80 százaléka volt szinte folyamatos kapcsolatban gyermeke orvosával a kötelező rutin vizsgálatok miatt, ezért a szakemberek szerint nagyon fontos, hogy az ilyen alkalmakkor az édesapák mentális állapotára is kellő figyelmet fordítsanak az orvosok - hangsúlyozta Craig Garfield, a Nortwestern Egyetem gyermekgyógyászati professzor asszisztense.
A depressziós kispapák az olyan pozitív gyermeknevelési gyakorlatokban sem jeleskedtek, mint a meseolvasás. A szakemberek szerint ennek oka, hogy az olvasás olyan fokozottabb koncentrálást igényel, amelyre a depressziós apukák nem igazán képesek.