Edinburghban Nik Morton és munkatársai egérkísérleteket végeztek azért, hogy tisztázzák, milyen különbség van a testet formázó egészséges zsírszövet és a kóros elhízáshoz vezető, hasi zsír összetétele között. Vizsgálataik eredményeit a Diabetes szakfolyóirat közölte.
A skót kutatók kimutatták, hogy a kóros zsírszövetben sok a 11BetaHSD1 fehérje. A kalóriában gazdag táppal etetett kísérleti egerek közül azoknak a szervezetében volt sok ebből a fehérjéből, amelyek a hasukra híztak.
A kétféle zsírszövet létezése régi témája az elhízással foglalkozó tudományos vizsgálatoknak. A zsír nem csupán alakunkat megszabó szövet, hanem hormonokat előállító szerv: a legnagyobb belső elválasztású mirigy, amely hormonokat termel. Ilyen szempontból a hasi zsír igen kedvezőtlen és káros, ezért nem mindegy, hogy mennyi van belőle.
Korábbi vizsgálatok azt jelezték, hogy a csípőtájon található zsírok döntően energiatartalékot jelentenek, valamint a szépségipar fontos kellékét. Ezekben a zsírsejtekben kevesebb van a kóros fehérjéből és nem okoz elhízást. A munkacsoport most lázasan dolgozik annak vizsgálatán, hogyan működik ez a fehérje, mert ha ennek hatásmódját sikerül kideríteni, a gyógyszerkutatók elkészíthetik azt az új testsúlycsökkentő szert, mely az eddigieknél hatásosabb, ugyanakkor biztonságosabb lehet.