A legnagyobb szárazföldi növényevők, a szauropodák a késő jura idején, 170 millió évvel ezelőtt élték virágkorukat. A Leonerasaurus taquetrensis tízmillió évvel korábban jelent meg, maradványai jura kori (206-144 millió éves) üledékes kőzetből kerültek elő.
A paleontológusok szerint a három méter hosszú Leonerasaurus taquetrensis lehet az összekötő kapocs a korai növényevő dinoszauruszok, a triász időszakban (248-205 millió évvel ezelőtti periódusban) megjelent Prosauropoda-csoport, valamint a későbbi nagytestű szauropodák között.
"A lelet jelentőségét az adja, hogy új fajról van szó, amely sok mindent elárul a szauropodák eredetéről" - magyarázta a kutatásokat irányító Diego Pol, az argentin Edigio Feruglio Paleontológiai Múzeum őslénytankutatója, hozzátéve, hogy a Leonerasaurus taquetrensis igen kezdetleges teremtmény
A kutatóknak nem sikerült teljes egészében feltárni a dinoszaurusz csontvázát, hiányzik az őshüllő koponyájának egy része és a farka. Megtalálták viszont a gerincoszlopát, valamint a négy végtagjának csontjait.
Argentína a dinoszaurusz-vadászok paradicsoma: az 1980-as évektől itt olyan őshüllők fosszíliáit tárták fel, mint a 98 millió évvel ezelőtt élt 40 méteres óriás, az Argentinosaurus Huinculensis. Itt került napvilágra a valaha élt legnagyobb ragadozó dinoszaurusz, a T. rexre emlékeztető Gigantosaurus Carolinii is.