Laura, Alida
19 °C
28 °C
Index - In English In English Eng

Nem kell félnünk a jódizotóptól

2011.03.30. 07:38
A cunamipánik és az atompánik után a jódizotóppánik a japán földrengés legújabb fejleménye. Semmi okunk nincs arra, hogy a patikákban kapható jódtablettákat faljunk, egyébként sem lenne sok haszna.

A március 11-i, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés után a Fukusima Dai Icsi erőműben kialakult krízis hetek óta tart, még mindig nem sikerült elhárítani a vészhelyzetet. Bár Japán nagy részét nem fenyegeti egészségre veszélyes nukleáris szennyeződés, egyre valószínűbb, hogy az erőmű környezete évekre vagy akár évtizedekre megsínyli a katasztrófát. Ennek újabb jele, hogy az elmúlt napokban megnőtt a sérült reaktoroknál a radioaktív izotópok koncentrációja, a jód-131 pedig nagy mennyiségben a tengerbe került.

A fűtőelemekből a tengerbe

Az elszabadult jód-131-ről egyre ijesztőbb hírek érkeztek múlt héten. A hét első felében végzett méréseken az izotóp megszokott értékének 126-szorosát találták az erőmű közvetlen közelében a tengervízben, de hétvégén már a természetes háttérsugárzás 1250-szereséről, majd 1850-szereséről tájékoztattak a japán hírügynökségek és az erőműveket üzemeltető Tepco.

A hét második felére az is kiderült, hogy a jód-131 a kínai és dél-koreai partokhoz is eljutott, Dél-Koreában a fővárosban, Szöulban is megtalálták a jódizotóp nyomait. A vonatkozó jelentés ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az anyagból csak igen kis mennyiséget találtak, ami nagyjából egy százezred része az egészségügyi határértéknek. Ennek ellenére vizsgálják a térség vizeiben élő halakat, de eddig még nem találtak sugárterhelt állatokat.

Gőz csap fel az erőmű sérült reaktorából
Gőz csap fel az erőmű sérült reaktorából

A jód-131 üzemi körülmények között a reaktor üzemanyag-kazettáiban keletkezik, tehát a környezetbe kerülése egyértelmű jele a fűtőelemek sérülésének. Hogy hogyan jutott a környezetbe, arra nincs még pontos magyarázat, de valószínűleg többféle úton. Egy kis mennyiség az első napokban az irányított nyomáscsökkentő lefúvatások során távozhatott a levegőbe, a tengervízben megtalált, megnövekedett koncentrációja azonban arra utal, hogy az elmúlt napokban maga a radioaktív hűtővíz szivárgott be a tengerbe – a Tepco szerint a kettes reaktornál ez előfordulhatott. Az izotóp egyébként igen illékony, ezért könnyen kiszökik, ha van egy kis repedés a konténmenten.

Half-life 8

A jód 131-es izotópja a maghasadásos láncreakció egyik radioaktív bomlásterméke. Az ilyen anyagok fontos jellemzője a felezési idő, aki megadja, hogy adott számú radioaktív atom fele mennyi idő alatt bomlik el. A radioaktív bomlás során a radioaktív izotópból általában stabil izotópok keletkeznek, nagy energiájú sugárzás kíséretében.

A jód-131 felezési ideje rövid, körülbelül nyolc nap, azaz ezer darab 131-es jódizotópból ötszáz bomlik el nyolc nap alatt, újabb nyolc nap alatt a maradék fele (250), újabb nyolc nap alatt megint a fele (125), és így tovább. 24 nap alatt tehát ezer jód-131 izotópból csak 125 marad. A fukusimai üzemzavar több mint két hete tart, tehát ennyi idő alatt inkább csökkennie kellett volna a környéken a jód-131-koncentrációnak – az, hogy mégis növekedett, újabb komoly problémára utal.

Japán katonák műanyagpalackokba töltik a radioaktív szennyezéstől mentes ivóvizet
Japán katonák műanyagpalackokba töltik a radioaktív szennyezéstől mentes ivóvizet

A rövid felezési idő viszont egyben azt is jelenti, hogy a távolabb élőknek nincs félnivalójuk. Lehetséges, hogy a tengeri áramlatok az Egyesült Államok partjaihoz is elviszik a fukusimai jód-131-et (sőt, Kanadában már észlelték is), de ehhez hetek kellenek, és ennyi idő alatt egyrészt a jódizotóp felhígul, nagy területen oszlik szét a vízben, másrészt a rövid felezési idő miatt erősen megfogyatkozik. Hétfői tájékoztatóján a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség is kitért arra, hogy a jód-131 elérheti a Csendes-óceán távoli partjait, de igen csekély és veszélytelen mértékben.

A légtérbe került jód-131-re ugyanez vonatkozik: ahogy szétterjed, ritkul, majd elfogy. A médiában mostanában népszerűek azok a hírek, amik arról szólnak, hogy a világ másik felén is észlelték a fukusimai szennyező anyagokat, de ezek kivétel nélkül elenyésző sugárzó anyagról szóltak, így ezek a hírek leginkább a nukleáris méréstechnika fejlettségét bizonyítják.

„Az intézetünkben harminc éve folyamatosan mérjük a levegő radioaktivitását, napi 24 órán keresztül szívatunk át levegőt szűrőkön, amiket a japán földrengés óta naponta cserélünk és ellenőrzünk” – mondja dr. Turai István, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet (OSSKI) megbízott főigazgató főorvosa. „A napi mérési eredmények az elmúlt  hetekben nem mutattak változást a korábbi hetekhez vagy akár évekhez képest, tehát Japánból nem jutottak el Budapestre sugárzó anyagok.”

Nem kell jódot enni

A jód és a cézium a szervezetben is megtalálható. A cézium a kálium biológiai analógja, minden lágy szövetben halmozódik, ahol a kálium képes feldúsulni. A jód pedig a pajzsmirigy normális működésének elengedhetetlen feltétele, a súlyos jódhiány szellemi és testi fogyatékossághoz vezethet. „Ezt a veszélyt ma már jódos só fogyasztásával kiküszöböltük, a kórosan jódhiányos emberek pedig tabletta formájában juthatnak hozzá a szükséges jódhoz. A felnőtt szervezet jódigénye napi kétszáz mikrogramm, egy tízéves gyereké száz mikrogramm, ennek megfelelően a gyógyszertárakban kaphat jódtabletták kétszáz, illetve száz mikrogrammosak” – magyarázza a főigazgató.

000 GYI0063949364

Ezek a tabletták csak a jódhiány enyhítésére alkalmasak, az a jódmennyiség, ami a pajzsmirigy olyan mértékű telítéséhez szükséges, hogy a szerv már ne legyen képes radioaktív jódot felvenni, milligrammokban mérhető. Egy felnőttnek napi száz milligramm jódot kellene fogyasztania pajzsmirigye blokkolásához (tehát a gyógyszertári felnőtt jódtabletta adagjának ötszázszorosát), egy gyereknek ötven milligrammot, egy csecsemőnek pedig 12,5 milligrammot.

Turai főigazgató szerint a japán baleset semmilyen egészségkárosodást nem fog okozni Magyarországon. „Még olyan személyeknél sem feltételezem ezt, akik a normális háttérsugárzás néhányszorosát megkapták Tokiótól északnyugatra, ha éppen ott tartózkodtak” – mondja. „Eddig húsz olyan turistát ellenőriztünk, akik Tokióból vagy onnan délre eső területekről tértek vissza, vizsgáltuk a sugárzást a testfelületükön, hajukon, ruházatukon, illetve testükben is egy speciális mérőberendezéssel, ami a kozmikus sugárzást kiszűrve képes detektálni a testben levő radioaktív izotópok mennyiségét. Senkinél nem tapasztaltunk sugárszennyezettséget.”

A jód-131-et egyébként használják az egészségügyben, ha pajzsmirigyműtét után egy nehezen eltávolítható maradványt vagy a környező nyirokcsomókba átterjedt daganatos áttétet kell elpusztítani. Az ilyen beavatkozásokra igen nagy aktivitású jódizotópot alkalmaznak, amelynek sugárzása sok milliárdszor nagyobb annál, mint ami a Csernobili katasztrófa után Magyarország légterében mérhető volt.

Köszönjük, hogy olvasol minket!

Ha fontos számodra a független sajtó fennmaradása, támogasd az Indexet!