Vilmos
10 °C
22 °C

Füvet evett a diótörő ősember

2011.05.03. 10:34
Erőteljes állkapcsa és nagy rágófogai voltak ahhoz, hogy a legkeményebb kagylót is szétroppantsa, ám egy frissen megjelent tanulmány azt mutatja, hogy a diótörő ember névvel illetett emberszabású valójában füvet rágcsált legszívesebben.

Legnagyobb valószínűséggel füvet evett, és határozottan nem diót tört - hangsúlyozta Thure Cerling geokémikus, a Utah Egyetem kutatója, az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben közzétett tanulmány vezető szerzője.

A modern emberhez képest háromszor nagyobb zápfogakkal bíró Paranthropus boisei emberelőd nagyjából 1,2-2,3 millió évvel ezelőtt élt. Az 1959-ben Tanzániában fellelt koponyája alapján az emberős hatalmas fogai miatt gyorsan kiérdemelte a diótörő jelzőt. Amerikai és kenyai kutatók most azt mondják, az emberszabású egyedei ugyanazokon a mezőkön legeltek, mint a zebrák, disznók és vízilovak elődei.

A kutatók huszonkét, akkoriban élt egyedtől származó, már törött fogakból vettek mintát úgy, hogy fúrómódszerrel elporlasztották a fogzománcot. Az így beszerzett mintában vizsgálták a szénizotópok arányát, ez derített fényt arra, hogy milyen ételeket fogyasztottak a fogak tulajdonosai. Megállapították, hogy az egyedek trópusi füveket és olyan lágyszárú növényeket ettek, amelyek C4 típusú fotoszintézist használnak, nem pedig leveleket, magvakat vagy gyümölcsöket, melyek C3-as fotoszintézist alkalmaznak.

A szakemberek szerint csak egy hasonló étrend ismert egy kihalt, fűevő cerkófmajomnál. A C4-es vegetáció magas aránya a Paranthropus boisei étrendjében megkülönbözteti minden más eddig ismert emberszabásútól - emelte ki Kevin Uno, a tanulmány társszerzője, a Utahi Egyetem munkatársa.