Pandora, Gabriella
0 °C
3 °C
Index - In English In English Eng

Perczel András kapta az idei Bolyai-díjat

2011.05.22. 19:08 Módosítva: 2011.05.22. 22:02
Két év után vasárnap este újra átadták a Nemzeti Színházban a Bolyai-díjat, a hazai tudományos élet egyik legrangosabb elismerését. A díjat dr. Perczel András akadémikus, az ELTE Szerves Kémiai Tanszékének tanára kapta.

A díjátadó ünnepség vasárnap este hat órakor kezdődött, a Bolyai-díjat Schmitt Pál köztársasági elnök adta át Perczel Andrásnak. 2011 az ENSZ határozata szerint a kémia nemzetközi éve, a díjbizottság valószínűleg ezt is figyelembe vette, amikor kémikust választott Bolyai-díjasnak.

Perczel pályája példázza, hogy igazi eredményekre csak interdiszciplináris szemlélet vezet - emelte ki Szabó Gábor, a Bolyai-díj Alapítvány kuratóriumának elnöke, amikor bejelentette az idei díjazott nevét. Schmitt Pál az átadáskor azt hangsúlyozta, hogy bár Perczel professzor éveket töltött külföldön, laboratóriumot már Magyarországon alapított.

Képeink a díjátadóról

Perczel András díjátvevő beszédében azt mondta, az egész magyar kémikustársaságnak nagy megtiszteltetés az elismerés. A professzor azt üzente a fiatal kutatóknak, hogy ne féljenek az egzisztenciájuk miatt, ha kellően elkötelezettek a kutatói pálya iránt, meg tudják teremteni azt.

Akit lenyűgöztek a fehérjetöredékek

Perczel András professzor 1985-ben végzett az ELTE-n, majd 1988-ban egyetemi doktori címet, 1992-ben kandidátusi fokozatot szerzett, 1998-ban az MTA doktora lett. 1987 óta kisebb megszakításokkal folyamatosan részt vesz az ELTE TTK Szerves Kémiai Tanszékének oktatási munkájában, ahol laboratóriumi gyakorlatok vezetésén kívül vegyész és biológus hallgatók részére szerveskémia-főkollégiumokat, valamint vegyész és biológus doktorjelöltek részére többféle, a szerkezetkutatással kapcsolatos speciális kollégiumot tart.

Tudományos érdeklődésének középpontjában kezdettől fogva a peptidek (aminosavakból álló rövid polimerek, fehérjetöredékek) álltak, illetve ehhez kapcsolódóan a fehérjék térszerkezeti sokszínűségét és mozgékonyságát is vizsgálta. Kezdetben kisebb tagszámú modellpeptidek szintézise mellett azok kiroptikai-spektroszkópiai, valamint rezgési tulajdonságait tanulmányozta. A fehérjék másodlagos szerkezeti elemeinek területén új vegyületek szintézisének köszönhetően fontos térszerkezeti sajátságokat figyelt meg. A fehérjék másodlagos szerkezetielem-arányainak kvantitatív meghatározása érdekében Tusnády Gábor matematikussal kidolgozott egy eljárást, amelyet azóta világszerte előszeretettel használnak.

Perczel és munkatársai elsőként mutattak rá arra, hogy a peptidek kvantumkémiai szerkezetmeghatározása milyen előnyökkel jár. Az egyszerű modellektől kezdve ma már akár 20-30 aminosavból felépülő peptidek és minifehérjék térszerkezeti tulajdonságait, a termikus egyensúlyra vonatkozó paramétereit, rezgési- és NMR-spektroszkópiai adatait is sikerült meghatároznia. Az elért szakmai eredményeket szerves szintetikus, spektroszkópiai és molekulamodellezési eljárások együttes alkalmazása tette lehetővé. Ide vonatkozó munkáik jelentős részét rangos nemzetközi folyóiratokban, többek között a PNAS-ban és a Journal of American Chemistry Societyben publikálták.

Az 1995-ben Sohár Pál vezette FEFA pályázat elnyerése során beszerzett 500 megahertzes NMR-spektrométerrel az ELTE-n elindította a biomolekulák, elsősorban a fehérjék oldatfázisú szerkezetkutatását. Az oxfordi egyetemmel, illetve a wisconsini NMR-centrummal együttműködve megteremtette mind a technikai mind a szaktudásbeli feltételét egy hazai biológiai NMR (mágneses magrezonancia) centrum létrehozásának, amely interdiszciplináris terület kiemelten fontos. Ezt igazolja, hogy az immunológia, a biokémia és a molekuláris biológia területén kutató hazai és külföldi szakemberek szívesen és eredményesen dolgoznak együtt Perczel Andrással és munkatársaival.

Perczel nemzetközi folyóiratban megjelent, több mint 190 tudományos cikknek (összes impaktfaktoruk több mint 480) és több mint 50 kongresszusi könyvfejezetnek a társszerzője, amelyekre idáig a Web of Science adatai szerint több mint 2500 független hivatkozást kapott.

Üzletemberektől kutatóknak

A kétévente átadott Bolyai János Alkotói Díj az első jelentős magánkezdeményezésű tudományos elismerés Magyarországon 1945 óta, az ehhez kapcsolódó alapítványt 1998 májusában magánvagyonukból hozták létre magyar üzletemberek: Karsai Béla, Lantos Csaba, Somody Imre és Várkonyi Attila. 2001-ben Alexander Brodyval egészült ki az alapítók köre, 2009-ben pedig védnökként csatlakozott a kezdeményezéshez két magyar származású tudós, Oláh György Nobel-díjas kémikus és John Lukacs történész.

A Bolyai-díjat olyan magyar állampolgárságú, illetve magyar származású tudós kapja, aki nemzetközi mércével is kimagasló eredményt ért el a kutatás, fejlesztés, a tudományos utánpótlás nevelése, illetve ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén. A díjazottról egy független, az adott alkalomra felkért 15 tagú bizottság dönt, amelynek tagjai a magyar értelmiség, tudomány kiemelkedő, elismert személyiségei.

Fotók: Barakonyi Szabolcs

A díjról döntő bizottságot a mindenkori köztársasági elnök vezeti, a tagok közül hetet az MTA elnöke jelöl, további hetet pedig a Bolyai-díj alapítói delegálnak. Idén a díjbizottság tagjai voltak többek között Freund Tamás, Lovász László, Vizi E. Szilveszter és Sólyom László. A díjjal eleinte ötvenezer euró járt, az összeget 2009-ben százezerre emelték, ráadásul a díj adómentes.

A Bolyai-díjat első alkalommal Freund Tamás agykutató kapta 2000-ben. 2002-ben Roska Tamás elektronikai mérnök-kutatót díjazták, két évvel később Bor Zsolt lézerfizikust. 2007-ben Lovász László matematikus kapta az elismerést, legutóbb, 2009-ben pedig Ritoók Zsigmond ókorkutató, klasszika-filológia professzor. Ritoók volt az első, aki a társadalomtudományokat képviselte.