Pandora, Gabriella
-1 °C
4 °C

Újabb rekordot állítottak fel a nagy hadronütköztetőben

2011.05.24. 17:55
Megtízszerezték a protonnyalábok luminozitását az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjében, az újabb rekord alig egy hónappal az előző csúcseredmény után született.

A világ legnagyobb kísérleti berendezése, a CERN nagy hadronütköztetője (LHC) Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélyen, egy 27 kilométer hosszú, 3 méter átmérőjű alagútban üzemel, ahol csaknem a fény sebességére felgyorsított, egymással szemben haladó részecskenyalábokat ütköztetnek. Az ütközések során új elemi részecskék keletkeznek általában igen rövid élettartammal, és ennek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, illetve a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait remélik megfejteni.

"Újabb jelképes határt léptünk át" - hangsúlyozta Michels Spiro, a CERN igazgatótanácsának az elnöke egy párizsi konferencián.

Ismertetése szerint alig egy hónapja elérték a másodpercenkénti tízmillió ütközést, jelenleg pedig másodpercenként már 100 millió az ütköztetési ráta. A magasabb ütköztetési szám nagyobb adathalmazt jelent, ami javítja a felfedezések valószínűségét. A kutatók mindenekelőtt a rejtélyes Higgs-bozont, azaz "az isteni részecskét" remélik felfedezni.

Amennyiben sikerülne megtalálni a Higgs-bozont, léte megmagyarázná a tömeg természetét, vagyis betömnék a fizika standard modelljében tátongó rést.

A CERN fizikusai a múlt héten jelentették be, hogy reményeik szerint 2012 végére sikerül egyszer és mindenkorra eldönteni, hogy létezik-e vagy sem a Higgs-bozon.

"Amennyiben szerencsénk lesz, akár már nyáron is megtalálhatjuk a Higgs-bozont. Amennyiben viszont nem létezik, ennek a bizonyítása eltarthat a jövő év végéig" - hangsúlyozta Michel Spiro.

Az eredeti tervek szerint 2012 elején állították volna le a nagy hadronütköztetőt, hogy a protonnyalábok ütközési energiáját a jelenlegi 7 teraelektroncoltról (1 TeV = ezermilliárd elektronvolt)14 TeV-re emeljék. Néhány héttel ezelőtt azonban olyan döntés születet, miszerint egy évvel elhalasztják az LHC leállítását.

A luminozitás az ütközések gyakoriságát jellemzi: egyenesen arányos az egymással ütköző nyalábok részecskeszámaival és fordítottan a nyalábok átfedési felületével, hiszen ugyanannyi részecske esetén annál több az ütközés, minél jobban fókuszáltak, azaz mennél kisebb felületen ütköznek.

A standard modell (SM) valamely fizikai jelenségnek, eseménynek vagy rendszernek a szakemberek többsége által elfogadott, de bizonyosan nem teljes matematikai, fizikai leírása. A részecskefizika standard modellje az alapvető részecskék kölcsönhatásait vizsgálja a gravitáció kivételével: az elektromágneses, a gyenge és erős kölcsönhatást. Lényeges összetevője a Higgs-mechanizmus - amely létrehozza a részecskék tömegét -, illetve a még meg nem talált "isteni részecske", a Higgs-bozon.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?