Ákos, Bátor
1 °C
8 °C
Index - In English In English Eng

Ritka közel került hozzánk egy meteor

2011.06.27. 12:01 Módosítva: 2011.06.27. 15:08
Közel volt, ráadásul átmérője a tíz métert is eléri, ennek ellenére sem kell tartani a 2011 MD-től: a becsapódás esélye kizárt, ám ha mégis beütött volna valami, akkor is megvédett volna minket tőle a Föld légköre. Azért vannak olyan, potenciálisan veszélyes aszteroidák, amelyek gond nélkül becsapódnának, és ez az emberi civilizáció végéhez is vezethetne.

A 2011 MD-nevű aszteroida magyar idő szerint 13:30-kor mindössze 12 ezer kilométerre kerülte el a Földet: ez az átlagos Föld–Hold-távolság harmincada.

md

Igaz, az aszteroida jóval kisebb is, mint a Hold: alig öt-tízméteres, így szakértők szerint még ha módosult is volna a pályája, és behatolt volna légtérbe, az sem jelentett volna komoly problémát: a meteor valószínűleg felizzana, majd elporladna, még mielőtt a földre érne.

Voltak már próbálkozók

Hasonló történt a 2008 TC₃ nevű meteorral is, ami három éve lépett a légtérbe, majd Szudán fölött körülbelül 37 kilométerrel darabokra robbant. A becsapódás után a helyszínre érkező kutatóexpedíció mindössze 10,5 kilónyi törmeléket tudott összeszedni, ami hatszáz darabra szóródott szét, igaz, a 2008 TC₃ kisebb is volt, mint a 2011 MD: mindössze 2-5 méteres és 80 tonnás.

Ha a 2011 MD mégis belépett volna a légtérbe, és mégis maradt volna belőle valami, akkor se lenne ok az aggodalomra, hiszen az aszteroida az antarktiszi part fölött volt a legközelebb a Földhöz, nagyjából a Dél-afrikai Köztársaság vonalában, csak attól délebbre, és 12 ezer kilométerrel magasabban.

A nemzetközi szervezetek adatai szerint egyébként ez volt az utóbbi idők ötödik legközelebb merészkedő meteorja. Volt azért nála bátrabb versenyző is, a 2011 CQ1 idén február negyedikén mindössze 5,5 ezer kilométerre húzott el a Földtől.

Spéci műszer kell hozzá

A 2011 MD olyan apró, hogy szabad szemmel vagy kisebb teleszkópokkal nem is nagyon lehetett látni, amikor a legközelebb ért a bolygóhoz: 250-szer volt halványabb, mint a leghalványabb, szabad szemmel is látható csillag az égbolton. Ekkora aszteroida egyébként hatévente csak egyszer kerül ilyen közel hozzánk.

tk3s bm meteor efg13781 01

A NASA 8099 olyan kisbolygót tart számon, ami a pályája alapján veszélyes lehet a Földre. Ezek közül csak ezernek az átmérője kisebb harminc méternél – ez az a méret, ami még gond nélkül elég az atmoszférában. Valamivel több mint 827 aszteroidának azonban legalább nyolcszáz méteres az átmérője. Az összes meteorból a NASA 1236-ot tart potenciálisan veszélyesnek.

Hogy megelőzzön egy a dinoszauruszok kihalásával járóhoz hasonló katasztrófát, a NASA folyamatosan újravizsgálja a lehetséges forgatókönyveket. 2016-ban fellövi az OSIRIS-Rex szondát, ami a tervek szerint 2020-ban ér el az 1999 RQ36-nevű meteorhoz. Ez egy potenciálisan veszélyes, 550 méter átmérőjű aszteroida, ami 2170-ben 1:1800-hoz, 2182-ben 1:1000-hez eséllyel találja el a bolygót. Ez már elég nagy szám ahhoz, hogy a NASA kutatói aggódjanak.

Egyszer elég volt

A tudomány mai állása szerint a Földön végbement egyik legjelentősebb változást is egy aszteroida okozta. A 160 kilométeres Chicxulub-krátert egy 5-15 kilométeres aszteroida hozta létre 65 millió éve. A becsapódás ereje kétmilliószor haladta meg a legpusztítóbb ember alkotta szerkezet, a Cár-bomba erejét. A becsapódás után több száz méteres magasságú óriáscunamik jöttek létre, a levegőbe kerülő por, hamu, gőz és kilökődött anyag globális tüzeket hozott létre, a lökéshullámok vulkánkitörésekhez vezettek, a visszahulló por évekre, évtizedekre elsötétítette az eget. A bolygó idővel lehűlt, a növényi fotoszintézis leállt, ami hozzájárult a nagytestű állatok, a dinoszauruszok kihalásához.

761px-Chicxulub impact - artist impression

A közelmúltban megfigyeltek egy hasonló jelenséget, amikor a Shoemaker-Levy 9 darabkái becsapódtak a Jupiterbe. Ezek jóval kisebbbek voltak a 65 millió évvel ezelőtti meteornál, mindössze két kilométer átmérőjűek, az általuk okozott pusztítás mégis jelentős volt: a hatvan kilométeres másodpercenkénti sebességgel becsapódó részek 24 ezer Celsius-fokos csúcshőmérsékletet idéztek elő, és a felcsapó tűzgolyó háromezer kilométeres magasságba lövellt.

A Discover Magazin TOP 20-as listát készített azokról a jelenségekről, amik elpusztíthatják az emberi civilizációt, ezek közül magasan a meteorbecsapódás volt az első.