Tekla
11 °C
16 °C
Index - In English In English Eng

Tényleg érdemes kopogtatni a dinnyét?

2011.08.26. 09:44
Szegedi fizikusok egy csoportja (Dr. Hopp Béla, Dr. Smausz Kolumbán Tomi, Dr. Kecskeméti Gabriella és Zölei Dániel, SZTE Optikai és Kvantumelektronikai Tanszék) annak a nyáron fontos, de mindenki számára rejtélyes kérdésnek járt utána, ogy hozzásegít-e minket egy jó dinnye megvásárlásához a kopogtatás.

Nyilván mindenki látta már, ahogy az emberek állnak a dinnyehalmok felett, paskolják, ütögetik, kopogtatják a zöld gömböket, és a hallott hang alapján döntik el, melyiket vegyék meg. Ebből már tulajdonképpen népszokás lett, nincs vásárló, aki hitből, korábbi jó tapasztalatokból, megszokásból vagy akár alibiből is ne lógjon ki a népművészetek ezen ágát űző többiek közül, fontoskodva meg ne kopogtassa az árut, noha némi hümmögés után úgyis találomra ragad meg egyet, a szerencsére bízva vállalkozása sikerességét.

dinnye1

Persze az csak otthon derül ki, jól választottunk-e, de akkor már késő. Egy szegedi fizikuscsoport elhatározta, végez néhány kísérletet, hogy mit is tudhatunk meg a dinnyéről a megkopogtatásával. Igyekeztek olyan feltételeket teremteni, amelyek a hétköznapi vásárlónak is a rendelkezésére állnak. Ennek megfelelően a dinnye kopogtatását saját kezükkel végezték. Annyi technikát vittek a kísérletbe, hogy mivel a hallásukban nem nagyon bíztak (egyikük sem rendelkezik abszolút hallással), a kopogtatással a dinnyén, dinnyében keltett hangot egy mikrofonnal rögzítették és egy hangspektrum-analizáló programmal vizsgálták.

dinnye3

Ehhez tudni kell, hogy amikor megütjük a dinnyét, nemcsak egy adott frekvenciájú, azaz magasságú hangot hallunk, hanem számos különböző magasságú hang keverékét. Vásároltak tehát a szegedi Mars téri piacon 17  dinnyét, kicsit, nagyot, 4,8–10,8 kg közötti mérettartományban. Ezeket úgy választották ki, hogy kopogtattak, és igyekeztek minél többféle hangút bevonni a kutatásba. A kísérletek során ezeket megütögették, hangjukat rögzítették, meghatározták a sűrűségüket, felvágták őket, leírták állagukat, színüket, magvaik érettségét.

dinnye2

Ezután jött a kóstolás. Mindenki megkóstolt minden dinnyét, s egytől ötig pontozták azok édességét. Ez persze szubjektív volt, de hát mindenki szubjektíven érzi, hogy valami ízlik-e neki, vagy sem. Ezek után jött az összegyűjtött számos paraméter összevetése, kiértékelése, köztük valamiféle összefüggés megállapítása. Többek között a következőkre jutottak. A dinnye kopogtatásakor mikrofonnal rögzített hang összetételének számítógépes analizálása során kiderült, hogy az ütögető kéz csattanásának a hangja a dinnyén 1200 Hz felett volt, ez nem ad információt a minta belsejéről, ezért ezzel nem kell foglalkozni.

A dinnye kongására jellemző hangokat a 80–600 Hz tartományon figyelték meg minden mintán. Jellemzően több csúcscsoport (frekvenciatartomány) volt megfigyelhető, pontos helyzetüket némileg befolyásolhatta a dinnye mérete.

Kecskeméti Gabriella a különböző dinnyék kopogtatása során felvett hangok analízisét végzi
Kecskeméti Gabriella a különböző dinnyék kopogtatása során felvett hangok analízisét végzi

Mint a mellékelt ábrából is látható, általánosan megfigyelhető volt, hogy a dinnyék szubjektív édességi pontszámának emelkedésével a spektrum egyre jobban széthúzódik, kiszélesedik az alacsony frekvenciák tartományában. 150 Hz alatti hang csak az igazán édes (3,5-es és annál jobb osztályzatú) dinnyéknél volt megfigyelhető, méretüktől függetlenül. Egy másik fontos tapasztalat, hogy a vizsgált frekvenciatartományon a teljes hangerő nagyobb az édesebb dinnyék esetén.

A különböző édességű dinnyék hangjának jellemző szerkezetei, spektrumai
A különböző édességű dinnyék hangjának jellemző szerkezetei, spektrumai

A dinnyék állaga (repedezett belső, szivacsos vagy kásás szerkezet) és a spektrumok között nem találtak nyilvánvaló összefüggéseket. Kivétel talán egyetlen eset: az egyik dinnyének a spektrumában egyetlen intenzív sáv volt, amit egy gyenge intenzitású és széles tartományú (150–1200 Hz), gyakorlatilag folytonos spektrum övezett. Ez a dinnye két nap múlva magától „szétrobbant”, az egész belseje egy híg massza volt. Ennek kóstolásától a kísérletezők eltekintettek.

A vizsgálatok alapján tehát az alábbi tanácsokkal szolgálhatnak a kutatók a jó dinnye kopogtatós kiválasztásához: olyat keressünk, melynek hangja minél mélyebb, és azonos erősségű ütögetésre erősebb hangot produkál, mint a többiek. Itt kell megjegyezni, hogy az átlagos emberi fül a 20-tól 20 000 Hz-ig terjedő frekvenciatartományon érzékeny, tehát elvileg lazán meghallhatjuk a 150 Hz körüli hangokat, amelyek a kísérletek szerint a leginkább jellemzőek az édesebb dinnyékre. Persze az abszolút hallással rendelkezők itt is előnyben vannak. Ha ilyen ismerősünk van, feltétlenül vigyük magunkkal, ha jó dinnyét akarunk vásárolni.