Etelka, Aletta
3 °C
4 °C

Változatos mezőgadzasági kultúrák kellenek a változó éghajlatban

2011.10.03. 10:12

A világ lakossága, amely már megközelíti a hétmilliárdot, nagyban függ mintegy tíz alapvelő élelmiszer termelésétől. A mezőgazdaság korszerűsítése miatt csak kisszámú kultúrát állítanak elő intenzív termesztéssel.

Amikor a felmelegedés fokozódni fog, sok fajta sínyli majd meg a melegebb és szárazabb időjárást vagy épp ellenkezőleg a nedvesebbet, és ki lesznek téve az új élőhelyekre betelepedő élősködőknek - óvtak szakemberek.

"A gazdálkodók mindig is alkalmazkodtak, de az általános felmelegedés miatt a változás üteme jóval gyorsabb lesz, mint a múltban. Valóban szükség van a gyors haladásra" – jelentette ki Bruce Campbell, az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásaival foglalkozó Klímaváltozási, Mezőgazdasági és Élelmiszerbiztonsági Kutatási Program (CCAFS) igazgatója.

A szakértők egy sor tanulmányban hívják fel a figyelmet az olyan alapvető élelmiszerek, mint a búza, a kukorica, a banán és a manióka termesztésében várható kockázatokra. Példaként a burgonyát idézik, amelynek keményítője létfontosságú élelmiszer több százmillió ember számára. A burgonya érzékeny a hőségre, amely akadályozza a növekedését és a keményítő képződését. A felmelegedés miatt kockázatosabb lesz a burgonyatermesztés Afrika déli részében és a trópusi területeken.

A mérsékeltebb éghajlatú övezetekben az olyan kártevők terjedése, mint például a burgonyamoly, ad aggodalomra okot. A lisztharmat azonban, amely a múltban számos európai éhínség okozója volt, kevésbé lesz fenyegető .

Évente legkevesebb 7 milliárd dollárral többet kell majd öntözésre, mezőgazdasági kutatásra és a falusi infrastruktúrákra fordítani a hétfőn megjelent vaskos könyv (Crop Adaptation to Climat Change) szerint, amely bemutatja a kultúráknak a klímaváltozáshoz való adaptálásának a stratégiáit.

Az élelmiszertermelés változatossá tételében a kutatók szerint kulcsszerepet kell játszaniuk a mag- és genombankoknak. A vadonélő növények sajátos genetikai tulajdonságainak azonosítása génkészletet biztosíthat, amellyel a legnehezebb körülményekkel is szembe lehet szállni.

A számos környezetvédő szervezet által kifogásolt genetikailag módosított szervezetek (GMO) igénybevétele szintén lehetséges. "Erre a kérdésre azonban a társadalomnak kell felelnie"- fogalmazott óvatosan Campbell.

Az Éghajlat-változási Kormányközi Testület (IPCC) becslése szerint a Föld felszínének hőmérséklete a XXI. században várhatóan 1,8-4 Celsius-fokot emelkedik majd.

Ez a felmelegedés számos tudós szerint feltehetően már folyamatban van – emlékeztetett Campbell, aki figyelmeztetett arra a kockázatra, amit az jelentene, ha az emberiség tíz évet várna a mezőgazdasági termelés változatossá tételére.

"Kétfajta változás történik: fokozatosan emelkedik a hőmérséklet, és szélsőséges kánikulai, illetve árvízi időszakok jelennek meg. Úgy vélem, ezek máris itt vannak. Meteorológiai téren rekordok dőltek meg, még ha igen nehéz is ezt a klímaváltozásnak tulajdonítani" – mondta.

A CCAFS programja két nem kormányszintű szervezet, a Nemzetközi Agrárfejlesztési Konzultatív Csoport (CGIAR) és a Föld Rendszerét Kutató Tudományos Partnerség (ESSP) társulásának köszönhetően jött létre.

2009 szeptemberében az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete (FAO) figyelmeztetett, hogy az élelmiszertermelésnek várhatóan 70 százalékkal nőnie kell, ha el akarják látni a Föld 2050-re becsült 9,1 milliárd lakóját.