Auguszta
-4 °C
2 °C

Szupergyors izmok teszik lehetővé a denevér hanglokációját

2011.10.04. 12:47

Egy átlagos testi izomhoz képest százszor gyorsabb összehúzódásra képes a denevérek szupergyors izma, amely hanglokációjában segíti az éjszakai állatot - idézte amerikai és dán kutatók megállapítását a ScienceDailyn.

Az ultrahang kibocsátásával tájékozódó állat az első emlős, amelynél igazolták a szupergyors izmok jelenlétét. Coen Elemans, a Dél-Dániai Egyetem kutatója és munkatársai megállapították, hogy a szupergyors izmok egy normál testi izomnál százszor gyorsabbak, de 20-szor gyorsabbak a leggyorsabb emberi izomnál is, amely a szemmozgásunkat kontrollálja.

Az idegtudományokkal és biomechanikával foglalkozó Elemans mostani tanulmányában is együttműködött Andrew Meaddel, aki izomfiziológiát kutat a Pennsylvaniai Egyetemen. Kettőjük közös kutatási területe volt korábban annak megértése, hogyan segítik a szupergyors izmok a madarak énekét.

"Szupergyors izmok jelenlétéről eddig csak olyan, hangokat kibocsátó állatoknál tudtunk, mint a csörgőkígyó, a madarak és néhány halnál. Most először fedeztük fel emlősöknél, ami arra utal, hogy ezek a korábban kivételesnek vélt izmok gyakrabban fordulnak elő, mint hittük" - foglalta össze Elemans.

Míg a látással többé-kevésbé folytonos információáram érkezik a világból az állatokhoz, addig hanglokációjával a denevér csak pillanatfelvételeket készít környezetéről, minden egyes ultrahang-kibocsátás és visszaverődés egy felvételnek felel meg. Amikor egy repülő rovarra vadászik, gyors irányváltásokra lehet szüksége, ehhez viszont a helymeghatározásra vonatkozó információ gyors frissítésére. Ezen a csúcsponton a denevér másodpercenként 190 hívást (ultrahangcsomagot) bocsát ki. Az állat hangképzését segítő izmok vizsgálatakor kiderült, hogy másodpercenként akár száz oszcillációra is képesek.

15%

Jo Nesbo Szomjúság

3980 Ft
3383 Ft
15%

Pan-dji Vádirat

3499 Ft
2975 Ft