Auguszta
-4 °C
2 °C

A vízfogyasztás gyorsabban növekszik, mint a Föld lakossága

2011.10.27. 15:30

Az emberiség a civilizáció kezdete óta erősen függ a vízhez való hozzáféréstől. Földünk október végén hétmilliárdra gyarapodó népessége, az urbanizáció és a fejlődés minden korábbinál gyorsabban fokozza a vízigényt.

A múlt században a vízfogyasztás több mint kétszer olyan gyors ütemben emelkedett, mint a népesség lélekszáma – mutatott rá Kirsty Jenkinson, a washingtoni World Resources Institute munkatársa. 2007 és 2025 között a fejlődő országokban várhatóan ötven, míg a fejlett országokban 18 százalékkal fog növekedni a vízfogyasztás. A többletigény zöme a legszegényebb országokban várható, ahol egyre több ember költözik vidéki régiókból városokba.

Felmerül a kérdés, vajon lesz-e elegendő víz mindenki számára, ha majd 2050-ig 9 milliárdra nő a Föld lakossága? „A Földön rengeteg a víz, nem valószínű, hogy kifogyunk a készletekből" – állítja Rob Renner, a coloradói Water Resource Foundatin munkatársa. A probléma az, hogy a vízkészlet 97,5 százaléka tengervíz, azaz sós. A fennmaradó 2,5 százaléknyi édesvíz kétharmada pedig szilárd halmazállapotú, azaz jég. Ezért aztán meglehetősen csekély a rendelkezésre álló édesvíz mennyisége.

Kevés az édesvíz

Az édesvízkészlet 8 százalékát a háztartások használják fel, mintegy 70 százalék jut öntözésre, és 22 százalékot tesz ki az ipar vízfogyasztása. Több mint egymilliárd ember nem jut tiszta ivóvízhez, kétmilliárd fő él csatornázás nélküli településeken. A szennyezett víz következtében kialakuló betegségek évente 5 millió ember – zömmel kisgyerekek – halálát okozzák világszerte.

Aszály és csapadékhiány következtében a Föld egyre több pontján jönnek létre úgynevezett vízkockázatok. Ezek néhány súlypontja például az ausztráliai Murray-Darling medence, a Colorado folyó medencéje az Egyesült Államok délnyugati részén, a dél-afrikai Orange-Senqu medence, valamint Kínában a Jangce és a Sárga-folyó medencéje.

Ugyanakkor katasztrofális árvizek súlyos gazdasági következményekkel jártak Ausztráliában, Pakisztánban és az Egyesült Államon középnyugati részén – mutat rá nagyberuházók és környezetvédő csoportok Ceres nevű szövetsége. amely a XXI. század egyik kiemelkedő fontosságú kérdésének tartja a vízkockázatot. „Az édesvíz központi jelentőségű az emberiség élelmezése és energiaellátása szempontjából az egyre zsúfoltabbá és környezettudatosabbá váló világban" – fogalmazott Mindy Lubber, a Ceres elnöke.

Van remény

A vízkockázatot máris a saját bőrén érzi több vállalat, például a The Gap nevű ruhaipari cég. Nemrég 22 százalékkal csökkentette a várható nyereségre vonatkozó előrejelzését, miután tartós szárazság következtében jelentősen visszaesett a texasi gyapotföldeken várható termés. A Toreador Resources nevű földgáztermelő cég tőzsdei értéke mintegy 20 százalékkal zuhant, miután Franciaország betiltotta a palagáz kitermelését, elsősorban a talajvíz minőségének veszélyeztetése miatt. Olyan hatalmas cégek, mint a Kraft Foods Inc., a Sara Lee Corp. és a Nestlé, tervezett áremeléseket jelentettek be, arra hivatkozva, hogy aszályok, áradások és más tényezők következtében emelkedett a termékeikhez felhasznált nyersanyagok ára.

A vízkockázat nem csak a vállalatoknak okoz fejfájást. Nemzetközi segélyszervezetek szempontjából nézve azzal a veszéllyel jár, hogy katasztrofális helyzetbe hozza az aszály sújtotta vagy bizonytalan vízellátású térségek lakosságát. Kelet-Afrikában a légkör melegedése és a csapadékmennyiség csökkenése következtében lerövidül a haszonnövények vegetációs időszaka. Ezáltal pedig csökkenni fog az élelmezéshez nélkülözhetetlen kukorica és bab hozama, ami a legsúlyosabban a kisparasztokat és pásztorokat fogja érinteni – közölte az Oxfam segélyszervezet jelentése.

Egy harminc országra kiterjedő tudományos elemzésből mindazonáltal némi remény is kicsendül. A Challenge Program on Water and Food készítői szerint Afrika, Ázsia és Latin-Amerika nagy folyami medencéiben néhány évtized leforgása alatt meg lehetne duplázni az élelmiszer-termelés mennyiségét, ha a folyók felső folyásánál elterülő országok összefognának a folyásirányban lejjebb fekvő országokkal a rendelkezésre álló víz hatékonyabb felhasználása érdekében.