Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-8 °C
3 °C

A szántóföldek közti mezsgyék kordában tartják a gyomokat

2011.11.08. 14:57
Francia kutatók kimutatták, hogy a korábbi elképzelésekkel ellentétben a mezőgazdasági táblák közötti mezsgyék miatt nem nő több gyomnövény a haszonnövények közt.

A mezsgyék az európai agrár-környezetvédelmi programok egyik központi elemeként az agrártájban hivatottak megőrizni a biológiai sokféleséget. A művelt területek közt ezért sok helyütt füvesített sávokat hoztak létre. Az egyre nagyobb táblák ugyanis fokozatosan kiszorították a félig természetes élőhelyeket, vagy azok degradálódtak a szomszédos intenzív mezőgazdasági művelés következtében.

Korábbi tanulmányokban tartottak azonban attól, hogy a bevetetlenül hagyott mezsgyék a gyomok mentsváraként és magraktáraként működhetnek, aminek következtében azok nagyobb arányban juthatnak be a haszonnövények közé. A Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet (INRA) csapata füvesített mezsgyéktől öt méteren belül mérte a növényfaj-összetételt tíz szántón. A Weed Research című szaklapban részletesen megjelent és a BBC által ismertetett eredményeik szerint a mezsgyék hatására jelentősen megcsappant a táblán megjelenő gyomok száma.

„Az lenne az ideális, ha az agrártájon belül új élőhelyeket lehetne létrehozni, amelyeket természetes növénytakaró borítana" – fejtette ki Bruno Chauvel, a tanulmány egyik szerzője. 
A jelenség magyarázata az lehet, hogy a gyomnövények többségének szüksége van a talajművelésre a túléléshez, a felszínen nem képesek kicsírázni. Így nagyobb eséllyel csipegetik fel a madarak vagy pusztulnak el például vízhiány, fagy miatt.

Természetesen akadnak kivételek, például a szélterjesztésű fajok, de még a kifejezetten invazív fajok is eltűnnek a mezsgye környékéről - nyilatkozta a kutató. Hozzátette, hogy hosszabb távú tanulmányok szükségesek ahhoz, hogy mérni lehessen a mezsgyék biológiai sokféleségre gyakorolt jótékony hatását.



  • Vennék
  • Hírek