Lukács
1 °C
14 °C

Megfejtették az antarktiszi hegység titkát

2011.11.18. 10:21
Az Alpokhoz hasonló nagyságú hegylánc és a kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyhöz méltó, 2500 kilométeres völgy, mindez több kilométer vastag jég alatt: egy nemzetközi kutatócsoport megfejtette az Antarktiszon rejtőző geológiai kincsek keletkezésének titkát.

A Kanada méretű kelet-antarktiszi jégpajzs, amely a földkéreg egytizedét fedi el, továbbra is bolygónk egyik legrejtélyesebb területe. Geológusok nemrégiben feltárták: annak ellenére, hogy a távoli múltban szomszédos volt Ausztráliával, az Antarktisz korántsem sík: mély völgyek barázdálják és magas hegyek csipkézik.

A jég alatti legnagyobb hegyvonulat, a Gamburcsev-hegylánc méretében és felszínében az Alpokhoz hasonlítható: csúcsai elérik a 2700 métert és 1200 kilométer hosszan húzódik. A tengerszint feletti magassága és a meredek domborzata a fiatal hegységek sajátossága, és elvileg összeegyeztethetetlen az Antarktisz létrejöttének ősi történetével. A Nature című tudományos folyóirat csütörtökön megjelent számában közzétett tanulmányban a brit Antarktisz-kutató intézet (British Antarctic Survey, BAS) tudósai megfejtették 1958-ban felfedezett Gamburcsev-hegység titkát.

„A kelet-antarktiszi hasadékvölgy hasonló a világ egyik geológiai csodájához, a kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyhöz. Ez adja a kirakós játék hiányzó darabját, amelynek segítségével megmagyarázható a jég alatti Gamburcsev-hegység" – hangsúlyozta Fausto Ferraccioli, a kutatás vezetője. A hiányzó darab a jég alatt három kilométernyire található, és körülbelül egymilliárd éves, jóval régebbi annál az időszaknál, amikor a növények és az állatok elkezdtek fejlődni a szárazföldön.

Abban az időben több kontinens és mikrokontinens ütközött egymással, összetörve a Gamburcsevet alkotó ősi sziklákat: a következmény egy igen széles, több mint 70 kilométeres földkéreg lett, amely mélyebben húzódik, mint a hegyvonulat. Idővel az eredeti hegyeket lekoptatták az elemek, de megkímélték a sűrű és hideg "gyökerüket". 250 millió éve, majd 150 millió éve ismét egymást követő kőzethasadások szó szerint darabokra tépték a földkérget és magas és beékelődött völgyek jöttek létre, pontosan úgy, mint a Nagy-hasadékvölgyben. A folyók és a gleccserek csak jóval később, 34-14 millió éve vájták ki a hasadékokban a fennsíkokat, a Gamburcev jelenlegi látványos formáját kialakítva, amelyet az eróziótól megvédett a vastag jégréteg.

„A kutatás következő szakaszában csapatot állítanak össze, hogy átfúrja a jeget és első ízben kőzetmintát vegyen a Gamburcevből. Bármilyen meglepő is, a Holdról vannak mintáink, de ebből a hegységből nincsenek" – mondta el Robin Bell, az amerikai Columbia Egyetem geológusa, aki szintén részt vett a kutatásban. Az Antarktisz jegének elemzése pontos adatokat szolgáltathat az éghajlat és a légkör múltbeli alakulásáról is.