Bőrcsontban tároltak ásványokat a dinók
Kanadai paleontológusok úgy vélik, hogy a nagytestű dinoszauruszok a létfontosságú ásványokat - például a kalciumot és a foszfort - az úgynevezett bőrcsontokban (osteomákban) tárolták. Ezek a készletek tették lehetővé, hogy az állatok kedvezőtlen feltételek mellett is képesek legyenek túlélni, illetve kihordani az utódaikat. A ma élő állatok közül csupán az aligátorok és a tatuk rendelkeznek osteodermákkal.
A tudósok a Nature Communications című folyóiratban megjelent tanulmányban részletezték a kutatás menetét. A Guelph-i Egyetem kutatói két madagaszkári szauropoda-dinoszaurusz, valamint egy felnőtt és egy serdülő Rapetosaurus fosszíliáit vizsgálták. Megállapították, hogy a páncélos dinoszauruszok esetében a "bőrcsontok" gyakoriak voltak, a szauropodák közül azonban csak a titanoszauruszoknál figyelhetők meg.
A késő krétakorban élt Rapetosaurus Madagaszkáron élt, 65-70 millió évvel ezelőtt. Becslések alapján a testhossza elérhette a 15 métert, az osteodermák mérete pedig felnőtt példányoknál tornazsák méretű lehetett.
"Kutatásaink azt mutatták ki, hogy a bőrcsontokban tartalékolták a kalciumot és a foszfort arra az időre, amikor stresszes környezeti vagy élettani helyzetbe kerültek" - magyarázta Matthew Vickaryous, a tanulmány társszerzője, majd hozzátette: a madagaszkári dinoszaurusz félsivatagos területen élt, ahol a csapadékhiány az állatvilág tömeges pusztulását okozta. Az ásványokra a tojásrakáshoz is szükség volt. Egy korábbi vizsgálat ugyanis kimutatta, hogy a nőstény titanoszauruszok egyszerre több tucat röplabdaméretű tojást is rakhattak, és az ehhez szükséges ásványokat a bőrükben tartalékolták.
A felnőtt Rapetosaurus osteodermái üregesek voltak, a serdülőé tömörek. Vickaryous szerint ez arra utal, hogy a bőrcsontok az egyedfejlődés során játszottak fontos szerepet.