Bertalan
19 °C
32 °C
Index - In English In English Eng

Az atomkatasztrófa és a fénysebesség éve

2012.01.03. 10:39
Kudarcok a klímacsúcson és az űrben, atomkrízis Japánban, sikerek a CERN kísérleteiben és a NASA űrteleszkópjainál. Száz éve fedezték fel a Déli-sarkot, ötven éve repült Gagarin, harminc év után véget ért az űrsiklóprogram, huszonöt év után még mindig nagyobb a sugárterhelés Csernobilban. 2011 a tudományos hírekben.

2011-ben sem volt nyugodt a Föld, és a természeti katasztrófák Magyarországon is elég munkát adtak a katasztrófaelhárítás mellett sajtónak is. Januárban például löszfalomlások okoztak gondot több településen, majd ugyanebben a hónapban egy, a térségünkben szokatlanul erős, a Richter-skála szerint 4,8-as földrengés rázta meg Magyarországot. Ezt jól lehetett érezni Budapesten is, néhány panelházon repedések is keletkeztek.

Ez persze semmi volt ahhoz képest, ami Japánban történt március 11-én. Amióta a szigetországban földmozgást mérnek, a legnagyobb, 8,9-9,0 körüli erősségű földrengés rázta meg Japánt, majd a földrengés keltette, helyenként 30-40 méteres hullámokkal érkező cunami sújtott le a partvidékre. Bár az ország felkészülten vár mindenféle szeizmikus aktivitást (a katasztrófa 16 ezer halottjának többsége a cunami miatt vesztette életét), a károk évekre visszavetették a japán gazdaságot.

A földrengés legsúlyosabb következménye a Fukusima Dai Icsi atomerőmű sérülése volt, aminek sorsát egész évben aggódva figyelte a világ. A parthoz közel telepített erőmű még viszonylag jól viselte a földrengést, de a cunami elmosta a pótgenerátorokat, így a reaktorok elkezdtek leolvadni. A reaktorokat végül csak karácsony előtt sikerült stabilizálni.

A fukusimai atomkrízis miatt a környék lakhatatlanná vált, a földrengés utáni hónapokban hasonló nagyságrendű sugárzó anyag került a környezetbe, mint a csernobili katasztrófa idején, a világ bizalma pedig megrendült az atomenergiában. A krízis elején sok gondot okozó radioaktív jód-131 izotóp novemberben Magyarországon is borzolta kicsit a kedélyeket, amikor egy izotópgyártó cég laborjából szivárogni kezdett, szerencsére az egészségre ártalmatlan mennyiségben.

Nyugdíjas űrsiklók, második Földek

Voltak jó hírek is a tudományban, az űrkutatás révén idén is beszámolhattunk szép sikerekről. Harminc év után flottul befejeződött például az űrsiklóprogram, az Endeavour, a Discovery és az Atlantis is megjárhatta még utoljára az űrt 2011-ben. A legutolsó küldetést a starttól a leszállásig a helyszínen követtük, és ha már a NASA-nál jártunk, megnéztük az űrhivatal legendás létesítményeit (lásd a túráról készült mellékletünket).

Az űrsikló nyugdíjba vonulása után egyrészt fellendülhet majd az űrhajózási magáncégek biznisze, másrészt megszaporodhatnak a mélyűri küldetések, a NASA ugyanis ezekre koncentrál majd. Persze a távoli űrt már régóta figyeli több űrszonda és -távcső, mindenekelőtt a Kepler űrteleszkóp, ami 2011-ben is pazar felfedezésekkel örvendeztette meg a csillagászokat. Az még hagyján, hogy két év alatt több mint ezer exobolygót fedezett fel (többek között a Tatooine mását), de Földhöz hasonló méretű, sőt élhető bolygókat is talált. Az űrteleszkópok veteránja, a Hubble pedig egymilliomodik tudományos megfigyelését ünnepelhette idén.

Az űrügynökségek idén is küldtek az űrbe újabb kütyüket, a NASA például egy új Mars-járót, a Curiosityt, az ESA pedig a Alpha Magnetic Spectrometer nevű antianyagdetektort. Ezeknél is nagyobb szenzáció volt azonban, hogy befejeződött az emberes Mars-küldetés 520 napos szimulációja a Földön. Az eredmények biztatóak, a kísérlet a Nemzetközi Űrállomáson folytatódhat, de arra még évtizedeket kell várnunk, amíg ember lép a Marsra. Könnyen lehet, hogy addig mi, magyarok is eljutunk egy másik égitestre, legalábbis a Puli Space Technologies holdjárójával.

Az űrkutatás emlékezetes kudarcokkal és malőrökkel is szerepelt a napi hírekben. Szeptemberben például a NASA jósolta meg rosszul, hogy az UARS műhold hova fog esni, majd egy hónap múlva a német Rosat műhold miatt lehetett olyan érzése az embernek, hogy a várható űrszemétnek lassan már az időjárás-jelentésekben lenne a helye. Az igazán nagy kudarcokat azonban az oroszok követték el: több sikertelen indítást is elkönyvelhettek, egy Progressz teherűrhajó rakománnyal együtt megsemmisült, az orbitális pályán elakadt Phobosz-Grunt szondát pedig nem sikerült elindítani célja felé, januárban ér majd látványos véget. A kudarcsorozatért valószínűleg az orosz űrprogram áldatlan körülményei (mindenekelőtt az alacsony mérnöki fizetések) okolhatók, bár a vezetés büntetéssel oldaná meg a helyzetet.

Fénynél is sebesebben

Természetesen a részecskefizika is szolgált új felfedezésekkel. Az elméleti fizika standard modelljét kiegészítő Higgs-bozont ugyan még nem találták meg az LHC-ben, de a CERN kutatói egészen szűkre tudták venni azt a tömegintervallumot, amin belül a részecske előfordulhat. Szintén a CERN jelentette be szeptemberben, hogy egy olasz laboratóriummal közös kísérletében a fénynél gyorsabb részecskéket észlelt, majd novemberben megerősítették, hogy nem találtak mérési hibát. Nem kizárt, hogy az eredmény az utóbbi időben gyakran emlegetett „új fizika” előszele.

A mikrobáknak idén nyugodtabb évük volt, mint az elmúlt évtized madár-, illetve disznóinfluenzáival súlyosbított éveiben. Csak év végén okozott felfordulást a Listeria monocytogenes baktériummal fertőzött sárgadinnye okozta lisztériajárvány Amerikában, a betegség 30 ember halálát okozta. A H5N1 vírus pedig egy tanulmány révén került be a hírekbe és a nemzetbiztonsági aggodalmak közé. Két kutatócsoport mutáns H5N1-et hozott létre, azonban az erről szóló tanulmányaikat a kormány kérésére a Nature, illetve a Science nem közölte eredeti, részletezett formájában, nehogy egy új biológiai fegyver leírását adja terroristák kezébe. A kórházaknak egyébként többek között az új dizájnerdrogok hoztak nagy kihívást 2011-ben. És ha már egészségügy: az orvosdiagnosztika nagy áttörése idén kétségkívül az volt, hogy kiderült, mi zajlik a nők agyában orgazmus közben.

Az evolúció titkainak megfejéséhez 2011-ben is akadt egy fontos puzzledarabka: kiderült, hogy a modern ember fejlődése jóval bonyolultabb, mint korábban hittük. Az Upsalai Egyetem kutatói genetikai vizsgálatokkal kiderítették, hogy őseink nemcsak a neandervölgyiekkel keveredtek, hanem az úgynevezett gyenyiszovai ősemberrel is, akiről egyelőre nagyon keveset tudunk. Akárhogy is jutottunk el idáig, már hétmilliárdan vagyunk a Földön – viszont arról még mindig csak beszélni tudunk, hogy valamit már kellene kezdeni a klímaváltozással.

Díjak, konferenciák, évfordulók

2011-ben is osztottak rangos tudományos díjakat. Az orvosi Nobel-díjat az amerikai Bruce Beutler, a luxemburgi Jules Hoffmann és a kanadai születésű Ralph Steinman kapták immunológiai kutatásaikért. Steinman nem érhette meg a rangos elismerést, néháűny nappal a bejelentés előtt meghalt. A fizikai Nobelt az amerikai Saul Perlmutter, Brian Schmidt és Adam G. Riess érdemelete ki, az általuk vezetett két kutatócsoport a kilencvenes években egymástól függetlenül jutott arra a felfedezésre, hogy az univerzum gyorsuló ütemben tágul. A díj után felmerült, hogy magyar kutatók már évekkel korábban leírták ezt. A kémiai Nobelt az izraeli Daniel Shechtman kapta, a kvázikristályok felfedezésével és készítésével kapcsolatos munkáiért (érdekesség, hogy Shechtmant főként fizikusként tartják számon. És természetesen kiosztották a Nobel-díj paródiáját, az IgNobelt is – többek között a teknősök ásítását és a sörösüvegekkel párzó bogarakat kutató tudósoknak

000 Par6559392
Fotó: Jonathan Nackstrand

A legrangosabb díj, amit magyar kutatók kaptak, a Brain Prize volt idén. Az egymillió euróval járó elismerést először osztották ki, és rögtön három magyarnak: Somogyi Péternek, Freund Tamásnak és Buzsáki Györgynek. Bolyai-díjosztás is volt idén, Perczel András biokémikus kapta. Fontos fejlemény volt még a tudományos elismerésekben, hogy az akadémiai Lendület programot pedig idén egyetemekre is kiterjesztették. Szintén az MTA rendezte meg a World Science Forumot, de emlékezetes budapesti tudományos esemény volt idén az EU nanotechnológiai konferenciája is.

Végül, 2011-re esett több nevezetes évforduló. Az űrsiklóprogram harmincadik évében gyászolhattunk is, mert 25 éve semmisült meg a Challenger űrsikló. Szintén 25 éve történt a csernobili katasztrófa, Gagarin pedig 50 éve járt az űrben, és lett az emberiség hőse. És ha már a hősöknél tartunk: száz éve történt Amundsen és Scott versengése a Déli-sark felfedezéséért.