Ödön
2 °C
11 °C

Így öl a hideg

2012.02.06. 22:22
Az elmúlt évek legkeményebb hidege csapott le az országra, amit praktikusan úgy érzünk meg, hogy többet fizetünk a fűtésért, és ha kitesszük a lábunkat a szabadba, fázunk. Az előbbit nem kell különösebben magyarázni senkinek, de tulajdonképpen mit jelent az, hogy fázni?

Az emberi test hőmérséklete normál állapotban 36 és 37 Celsius-fok között van, ilyenkor érezzük jól magunkat. Efölött van lázunk, alatta (illetve hivatalosan 35 fok alatt) pedig elkezdődik a kihűlés folyamata, a hipotermia. És itt rögtön álljunk is meg egy kicsit, mert mindjárt túlegyszerűsítettük a dolgokat, ugyanis a testhőmérséklet nagyban függ attól, hogy hol mérjük. A 36-37 fok, amit a hónaljban vagy a nyelv alatt tartott lázmérő mutat, a test belső, vagy maghőmérséklete, a végtagokon, a bőr felületén mérhető köpenyhőmérséklet ennél akár 6-7 fokkal is hidegebb lehet. Ez nem is meglepő, ha belegondolunk, hogy a testünk legnagyobb hőtermelője a szív, a hő leadásának 90 százalékáért pedig a bőrfelület felel (a maradékért meg a tüdő).

000 Hkg5702593
Fotó: Mark Ralston

Nagy hidegben, ha a testünk által termelt hő nem tudja ellensúlyozni a hőleadás energiaveszteségét, szervezetünk beindítja védelmi mechanizmusait. A végtagokban összeszűkülnek az erek, ettől csökken a véráramlás intenzitása, és ezzel együtt a hőleadás is. A vérkeringés átrendeződik, kevesebb jut a végtagokba, azok lehűlnek, hogy a test belső hőmérséklete ne csökkenjen. Ilyenkor érezzük, hogy nagyon hideg a kezünk-lábunk. Ha a külső hőmérséklet tovább csökken, a test beindít egy vészhelyzetekre tartalékolt hőtermelő folyamatot, hogy ezt ellensúlyozza: elkezdünk dideregni.

Félelem és reszketés

A didergés, borzongás, reszketés apró, tudattalan izomrángásokat jelent, amire a hipotalamuszban található hőszabályozó központ utasítja a testet, egyben megemeli a pulzust és a vérnyomást. Az izommozgás elég rossz hatékonysággal működik: a felhasznált energiának mindössze az ötödéből lesz mozgási energia, a maradék hőt termel, ami viszont kihűlésközeli állapotban kimondottan jól jön. A didergésnek tehát fontos funkciója van, és amíg bírja energiával a szervezet, felmelegíti a végtagokat, az érszűkület csökken, a vérkeringés élénkül, ezzel viszont nő a hőleadás is, tehát a folyamat nem tartható fenn túl sokáig, viszont 32-35 fokon tartja a testet.

A végtagok erős lehűlése és a vérkeringés csökkenése további kellemetlenségekkel jár, a vérellátás csökkenésével oxigénhiány lép fel a szövetekben, amit először zsibbadás és fájdalom jelez, hosszú távon pedig beindul a sejthalál. Súlyosabb esetben a sejtekben levő vízben apró jégkristályok alakulnak ki, amelyek szintén komolyan roncsolják a sejteket. Ez látszik fagyási sérülések formájában, jellemzően ujjakon, lábujjakon, lábfejen, fülön. Ezek enyhébb esetben néhány nap alatt eltűnnek, ahogy regenerálódik a bőr, de ha a mélyebb rétegeket is eléri, az izom- vagy akár a csontszövet is károsodhat.

A kihűlés következő lépcsőfoka akkor jön el, ha a szervezet kimeríti a tartalékait, amit a szaporább szívmunkába és a reszketésbe fektetett. Ilyenkor a remegés megszűnik – az tehát nagyon rossz jel, ha az ember nagyon fázik, de már nem reszket, viszont fáradtságot, tompaságot, közönyösséget érez. Ez azt jelzi, hogy a szervezet feladta a kihűlés elleni harcot (ilyenkor a maghőmérséklet már 28-32 fok körül van), a vérkeringés és légzés lelassul, érzékszervi zavarok jelentkeznek, az izmok elmerevednek. Ilyenkor a testhőmérséklet már folyamatosan csökken, és ahogy megközelíti a 20 fokot, jönnek a szívritmuszavarok, aztán a légzésbénulás vagy a kamrafibrilláció, és azzal a beáll a halál. Persze az emberi test néha csodákra képes, dokumentált eset van például arról, amikor egy jeges vizű folyóba esett hétéves kislány túlélte, hogy a teste 13 fokosra hűlt le.

Az alkohol nem megoldás

A kihűlés elleni legfontosabb fegyver (már ha eltekintünk a triviális réteges öltözködéstől, sáltól-sapkától) a mozgás, ezzel a test hőtermelését akár a 2-4-szeresére is tudjuk emelni. Ha viszont kihűlt, esetleg az eszméletét is elvesztett emberről van szó, a mozgatás, a végtagok dörzsölése kifejezetten ellenjavallt elsősegélyként: ilyenkor a megélénkülő vérkeringés a végtagokból több hideg vért szállít vissza a szívbe, ami csak rontja a helyzetet a test belsejében, a létfontosságú szervekben. Emiatt nem szabad forró vízbe meríteni sem a kihűlt testet, a megoldás a fokozatos, lassú felmelegítés.

000 Par6822948
Fotó: Yuriy Dyachyshyn

A közhiedelem szerint az alkohol fogyasztása jót tesz nagy hidegben, de valójában éppen ellenkező hatást vált ki. Az etil-alkohol értágító hatása növeli a hőleadást, és gyorsítja a kihűlés folyamatát, viszont ugyanez a hatás csökkenti az ember hidegérzetét is, aki úgy érzi, hogy az ital átmelegítette. Orvosi kutatások szerint a kihűléses esetek nagyjából 30 százalékában szerepet játszik az alkohol.

Köszönjük, hogy minket olvasol minden nap!

Ha szeretnél még sokáig sok ilyen, vagy még jobb cikket olvasni az Indexen, ha szeretnéd, ha még lenne független, nagy elérésű sajtó Magyarországon, amit vidéken és a határon túl is olvasnak, akkor támogasd az Indexet!

Tudj meg többet az Index támogatói kampányáról!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?