A meteorológia nem csak pózolás a háttér előtt

Az égi jelenségeket már az őskorban, a kőkorszakban is figyelte az ember. A megalitikus társadalmak hatalmas, csiszolt kőtömbökből emeltek csillagvizsgáló komplexumokat, ahonnan a szabad szemmel megfigyelhető csillagok és a bolygók mozgását tanulmányozták.

A meteorológia ehhez képest a közelebbi, légköri jelenségeket és az azokat befolyásoló földi természeti folyamatokat tanulmányozza és jelzi előre. A Magyarországon régen légtüneménytannak nevezett tudomány viszonylag új diszciplínának számít. Bár a meteorológia kifejezés időszámításunk előtt 350-ből, az ókori Arisztotelésztől származik, az első mérőműszereket csak a reneszánsz korban találták fel, és többnyire más tudományágak kísérleteihez használták őket. A hajózás és a navigáció fejlődésének hatására a meteorológia önálló tudományként végül csak a 18. században alakult ki. Az időjárás megfigyelésére először 1853-ban hirdettek meg nemzetközi programot. A Magyar Meteorológiai Szolgálat 1870-ben alakult meg, és hazánkban 1950 óta folyik meteorológusképzés, amelyet akkor az ELTE TTK-n kezdtek el oktatni.

Az időjósok ünnepe

A világ meteorológusai 1961 óta minden évben megünnepelik a Meteorológia Világnapját március 23-án. Ilyenkor nemzetközi konferenciát tartanak, minden évben újabb, az ökoszisztémát érintő aktuális témával. Az idén Genfben, a Meteorológiai Világszervezet (WMO) székhelyén megrendezett konferenciának „A jövőnk erőforrása az időjárás, az éghajlat, és a víz” címet adták. Bár a Meteorológiai Világnappal a WMO megalakulására emlékeznek, a konferenciákon komoly problémákra keresik a megoldást a szakemberek. A korábbi években is olyan ökológiai témákkal foglalkoztak, mint a Föld lakosságának az élelmiszer- és ivóvízellátása, a levegőszennyezés, és az időjárás- és éghajlatváltozás okozta természeti és egészségügyi katasztrófák.

Az idei világnap a természetes módon felhasználható megújuló energiaforrásokat állítja a középpontba. A konferencia témái között szerepel az élelmiszerbiztonság fenntartása, az éghajlatváltozás egészségügyi következményei, a fenntartható városi környezet kialakítása, a megújuló energiaforrások és az éghajlat kapcsolata, a katasztrófahelyzetek hatékony kezelése, a az időjárás hatása a közlekedésre, a kereskedelemre és a turizmusra is. Michel Jarraud, a WMO főtitkára az esemény leírásában arra hívja fel a figyelmet, hogy a szélsőséges időjárási események gyakoriságának és intenzitásának a növekedése miatt a politikai döntéshozóknak több és jobb időjárási információra, és pontosabb éghajlati szolgáltatásokra lesz szükségük.

Több mint jóslás

A meteorológia nagyon összetett tudományág, egy időjárás-előrejelzéshez pedig nem elég ügyesen mozogni egy kivetített országkép előtt, vagy annyit tudni, hogy az országunk fölött színes csíkok mennek. Egy meteorológusnak többek között ismernie kell a parciális differenciálegyenleteket, a biogeokémiai kölcsönhatásokat, a repülésmeteorológiát, a termodinamikát, és még számos bonyolult dolgot.

Kurunczi Rita, az Időkép.hu vezető meteorológusa szerint a több félévnyi analízis után már meg se kottyantak a parciális differenciálegyenletek, nem beszélve az elméleti-és a légkörfizikáról, vagy a numerikus módszerek rejtelmeiről. Egyfajta megszállottság, illetve a matematika és a természettudományok szeretete viszont elengedhetetlen, mert először a kemény elméletet kell elsajátítani a szakmához. Szerinte aki nagyon elhivatott, annak nem jelenthet gondot a munkába állás, hiszen meteorológusokra szüksége van az Országos Meteorológiai Szolgálatnak, a vízügyi szervezeteknek, magáncégeknek, de még a katonaságnak is.

Nem boszorkányság

Évszázadokkal ezelőtt az időjárási megfigyelésekről kézzel írt feljegyzéseket készítettek, ezeket nevezzük népi reguláknak. A régi népi hiedelmek közé tartozott az is, hogy az időjósláshoz is értő garabonciás diákok az ördöggel cimboráltak, és boszorkányságot műveltek. Azóta rengeteget fejlődött a tudomány, és napjainkban a távérzékelési eszközök és a magaslégköri megfigyelések már pontos és folyamatos méréseket biztosítanak a számítógépes modellek számára. Az első numerikus előrejelzést egy ENIAC segítségével norvég és amerikai meteorológusok futtatták le a negyvenes években. A számítástechnikai kapacitás is jelentősen megnőtt, így sokkal komplexebb egyenletrendszereket és feltételeket lehet beépíteni a modellekbe is. Emiatt ma már nem kell alkut kötni az ördöggel egy viszonylag pontos prognózisért cserébe.

Kurunczi Rita elmondta, hogy az ország közel félezer pontjáról, és a környező országokból éjjel-nappal valós idejű időjárási adatokat továbbító, saját szenzorhálózat áll a rendelkezésükre. Ezeknek a mérési adatait felhasználva számítógépes modellezéssel számolják ki a várható értékeket. A munkát a külföldi műholdképek és rádiószondás adatok is segítik. A magyar meteorológiai szolgáltatók nem ugyanazzal a rendszerrel dolgoznak, az OMSZ például másik szenzorhálózatot használ.

Zavartalan napsütés, megnövekvő gomolyfelhőzet, helyenként előforduló zápor

A gépek mellett természetesen sok múlik magán a meteorológuson is, hiszen az éghajlati és domborzati viszonyok és a lokális hatások ismerete elengedhetetlen az előrejelzések készítésénél. Ősszel akár egy-két hétig is vastag ködpárna töltheti ki a Kárpát-medencét, és a modellek bizonyos paraméterek szempontjából szinte használhatatlanná válnak. A meteorológusok ilyenkor csak és kizárólag a tapasztalataikra hagyatkoznak. Éppen emiatt az is előfordul, hogy tévednek néha. Kurunczi Rita szerint volt rá példa, hogy a vártnál később, illetve hamarabb szakadozott fel egy adott területen a ködfelhőzet, és emiatt eltérések adódtak a maximum-hőmérsékletek értékeiben, de eget rengető hibákra eddig nem volt példa.

A meteorológusok között eltérő vélemények is kialakulhatnak bizonyos esetekben. Például abban, hogy nyáron pontosan mely területek fölött fejlődhetnek ki hevesebb zivatarok, vagy éppen hol húzható meg télen a havazás és az ónos eső határvonala. Ilyenkor hosszabb szakmai megbeszélést tartanak és a legvalószínűbb forgatókönyvet veszik figyelembe az előrejelzés elkészítésénél.

Az időjósok jól ismert szófordulatait bizonyára mindenki ismeri a tévéből, a rádióból, vagy az internetről. Kurunczi Rita szerint a megnövekvő gomolyfelhőzet, a helyenként előforduló zápor, és a zavartalan napsütés kifejezések egyrészt célszerűbbek, másrészt törekedniük kell a minél rövidebb, tömörebb fogalmazásra, mert a legtöbb ember nem szeret hosszú szövegeket olvasgatni. „Ennek ellenére szeretek közvetlenebb, lazább szófordulatokat is használni” – mondta a meteorológus.

Három hétre előre ne szervezzünk kertipatrit

A meteorológiában általánosan elfogadott nézetek szerint 3-4 napra, de legfeljebb 1-1,5 hétre lehet tudományos alapokra támaszkodva előrejelezni az időjárást. Ennél hosszabb távon csak a változások tendenciáját érdemes megfigyelni. Ebből a célból készül az Időkép 30 napos előrejelzése is, melyben közel 30 (egészen pontosan az 1973 és 2000 közötti 28) év historikus adatsorait vetik össze az ideivel. Az összehasonlításban nem csak a földfelszíni adatok vesznek részt, hanem a makroszinoptikus helyzet szempontjából jóval fontosabb rádiószondás mérések is. Kurunczi Rita ennek ellenére senkinek sem ajánlja, hogy a 30 napos előrejelzésre alapozva szervezzen három héttel későbbre kertipartit.