Vasárnap hajnalban óraátállítás
További Tudomány cikkek
- Fidrich Róbert: Az Európai Bizottság javaslata teljesen tudománytalan
- Elnyeli a föld a kínai nagyvárosokat
- Az őskorallok minden élőlénynél előbb világítottak az óceánok mélyén
- Meglepő dolgok derültek ki az Alzheimer-kór okairól egy új kutatásból
- A légszennyezés lelassítja a kisgyerekek agyfejlődését
Március 25-én kezdődik a nyári időszámítás, ezért vasárnap hajnalban 2 órakor 3 órára kell előreállítani az órát. Erre azért van szükség, hogy a nappalok azt az időszakot fedjék le, amelyet az emberek ébren töltenek egy napból. Ez az időszak elvileg reggel héttől este tízig tart, viszont a nappalok hosszabbodásával a világos időszak egyre inkább kicsúszik ebből a keretből.
Ha a világos időszakot nem egyeztetnénk az órával, akkor a június közepére eső leghosszabb napon hajnali 3 óra 45 körül kelne fel a Nap és este 7 óra 46 körül menne le. Emiatt reggel tehát három órán keresztül feleslegesen lenne világos, este pedig nem tartana ki elég hosszan a fény, és nőne a villanyszámlánk. Az óraátállítás után 6 óra 32 perckor kel majd a nap, és egészen este hétig világos lesz, ami a tavaszias időjárással együtt jó hatással van az ember közérzetére.
Ki lehet cselezni
Az átállítással elvileg elveszítünk egy órát, hiszen rögtön 3 óra következik 1 óra 59 perc után. Az átállítás egyeseknél fejfájást, rosszkedvet és levertséget okoz, és nyári időszámítás bevezetése utáni napokban rendszeresen megugrik kialvatlanság miatti halálos közúti balesetek száma is. Mexikóban a férfiak még arra is panaszkodtak, hogy sokkal rosszabbul teljesítenek az ágyban, amióta 1998-ban bevezették náluk a nyári időszámítást.
Az időzónákon átívelő repülőutak tapasztalatai alapján az egy óra eltérést nagyjából egy nap alatt megszokik a szervezet, így csak kivételes esetekben csúszik bele a hétköznapokba a biológiai óra zavara. De még ezt is lehet enyhíteni azzal, ha egyszerűen megfelezzük az átállítást. Hétvégén a megszokottnál fél órával korábban feküdjünk le és keljünk fel, így hétfőre már csak fél órányi sokk marad a szervezetnek. Ez a megoldás persze főleg csak azoknál válik be, akiknek állandó a napi rutinjuk.
Milliárdokat spórolunk
Bár a nyári időszámítás gazdasági hatásait máig sem írta le senki pontosan, a kutatók szerint több milliárd dollár értékű költségmegtakarítást jelenthet világszerte. A hazai adatok szerint a nálunk 1980-ban bevezetett átállással egy nagyobb város egész évi villamosenergia-fogyasztásának megfelelő, csaknem 200 gigawattnyi villamos energiát lehet megspórolni. Az óraátállítással annyit nyerünk, mintha Magyarországon egy teljes napig egyáltalán nem használnánk elektromos berendezést. A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. (Mavir) szerint az átállások összesen mintegy hatmilliárd forinttal csökkentik az ország áramszámláját.
Egyes kutatások kétségbevonják ezeket az adatokat: a kaliforniai Berkeley egyetem két doktorandusza egy tanulmányban azt állította, hogy az este megspórolt energiát a reggeli fogyasztás kiegyenlíti, vagyis az egész átállásnak nem sok értelme van. Persze országonként változik, hogy egy átállítás mennyi haszonnal jár, hiszen ahol rövidebbek a nappalok, ott valóban el lehet veszíteni reggel azt, amit este megspórolunk, Magyarországon azért továbbra is az a hivatalos álláspont, hogy jól járunk az óraátállítgatással.
Elemzők szerint egy másik pozitív hatása is van a dolognak: nyaraláskor a hosszabb nappalok miatt szívesebben tartózkodunk természetes fényben és könnyebben kapcsolódunk ki, így a nyári időszámítás valamennyire fellendítheti a belföldi turizmust is.
Csak a hajnali vonatokat érinti
A MÁV-nál az óraátállítás egyedül a hajnalban éppen közlekedő személyvonatokat, és a Budapestre tartó vagy innen induló egyes nemzetközi gyorsvonatokat érinti; ezek többnyire egyórás késéssel érkeznek meg. A vonatközlekedésben egyébként csak a szombati munkanap-áthelyezés okoz változásokat a hétvégén. A BKV is közzétette a honlapján az éjszakai járatainak menetrendváltozását.