Bulcsú
11 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Porfelhő borítja Közép-Dunántúlt?

2012.03.30. 16:42
Ijesztő adatokkal szolgál néhány napja az Országos Légszennyezettségi Mérőálózat (OLM) Kolontárhoz közeli, Lőrintepusztán elhelyezett egysége. Az Index két napja az Időkép.hu szmogtérképén figyelt fel az egészségügyi határértéket jócskán meghaladó szállópor-koncentrátumra (PM10), azonban a szerdai és a csütörtöki 160-180 százalékos érték péntek reggel hat órakor 224,5 µg/m3-re, vagyis a határérték 449 százalékára ugrott fel.

Labancz Krisztina, az Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati és Levegőkörnyezeti Főosztály munkatársa megkeresésünkre elmondta, hogy a mérések pontosak, azonban azt mindenképpen érdemes tudni, hogy a Magyarországon megállapított egészségügyi határérték még európai viszonylatban is nagyon alacsony, így nem meglepő, ha ezt meghaladó értékek születnek. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a szállópor egy része nem helyben keletkezik, hanem nagyobb távolságokat megtéve is összegyűlhet egy helyen. „Az ilyen helyzetek kialakulásában természetesen a szél erőssége és iránya is közrejátszhat, a most fújó szelek például a német és cseh iparvidékek szennyezését hozzák be a Kárpát-medencébe, de az is lehet, hogy a mérőállomás környéki port kavarják fel az erős széllökések” – fogalmazott Labancz.

A szakember azt is megjegyezte, hogy éppen mostanában folyik szakmai vita a PM10-es (10 mikron átmérőjű) por jelentőségéről. Sokkal fontosabb és beszédesebb ugyanis az, hogy mekkora a levegő PM2,5 tartalma, vagyis mennyi 2,5 mikronos szemcseátmérőjű, a tüdőbe jóval könnyebben lejutó, és onnan sokkal nehezebben távozó részecskét lélegzünk be, így fontosabb lenne annak mérése.

Kit tudja, hol áll meg

A térkép szerint azonban a szálló por nemcsak Kolontár, Devecser és Veszprém környékét lepi el, de a Balaton északi és déli partját, és úgy általában középnyugat-magyarországi területeket is beborítja. Labancz szerint az Időkép szerkesztői a mért adatok alapján interpolálnak, vagyis az ismert adatokból következtetik ki a mérőpont nélküli területek helyzetét. „Az OMSZ és az OLM nem használja ezt a módszert, mert korábbi, szélcsatornás kísérletekben kiderült, hogy még a budapesti Kosztolányi Dezső tér jobb és bal oldalán mért értékek közti eltérés is hatalmas lehet, így egy jóval nagyobb, ráadásul összetettebb domborzattal borított térségre interpolálni felesleges” – mondta.

kep
Fotó: Időkép / OMSZ adatok

Kurunczi Rita, az Időkép meteorológusa szerint a vizualizációhoz használt interpoláció valóban nem a legpontosabb módszer (bár a függvény több tényezőt, például a domborzatot is figyelembe vesz), az adatok térképes megjelenítése megkönnyíti, hogy az emberek átlássák a pillanatnyi helyzetet. Véleménye szerint az általuk használt megjelenítés sokkal gyorsabban átlátható, mint az OLM honlapján használt táblázatos megoldás, bár a térképen most látható folt valóban nem a szálló por valós kiterjedését mutatja, hiszen ahhoz jóval több mérőállomásra lenne szükség. „Az Időkép.hu szmogtérképének elsődleges célja, hogy az emberek gyorsan be tudják azonosítani a mérési helyeket. Ha annyit mondok, hogy Sarródon is van egy mérőállomás, térkép nélkül a többség nem igazán tudja hova tenni ezt az információt” – tette hozzá az Időkép munkatársa.

Kurunczi elmondása alapján a PM10-es értéknek fontos összetevője lehet a helyben felkavart por, főleg Kolontár környékén: „Az elmúlt hetekben személyesen is jártam a környéken, és bár a vörös iszap legnagyobb részét eltávolították, a fák törzsein a mai napig pontosan látható, milyen magasan volt a térséget elárasztó iszap szintje.”

A labor falain túl

A péntek reggeli 449 százalék már elég soknak hangzott ahhoz, hogy a helyiektől is megkérdezzük, mi a helyzet. „Valamennyit érzékelni a faluban is, de leginkább a mérőműszer környékén haladva ilyen súlyos a helyzet” – mondta el egy névtelenül nyilatkozó helyi lakos, majd hozzátette, hogy csütörtökön nagyjából húsz méterre csökkent a látótávolság a Lőrinte-pusztán kihelyezett mobil mérőállomás környékén. Ezt erősíti meg a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségtől (KDTKTVF) kapott tájékoztatás is, amely szerint a március 26-i és 28-i helyszíni vizsgálat során szabad szemmel is „egyértelműen látható volt" a szálló por magas koncentrátuma.

A Vidékfejlesztési Minisztérium közleménye alapján – miután korábban kétszer is észleltek nagyobb mennyiségű szálló port a térségben – február vége óta mobil mérőkocsi figyeli a levegő minőségét Kolontáron. Az érintett területen élők otthonaitól mintegy 50-200 méterre, a kiporzás helyétől déli-délkeleti irányban, vagyis szélirányban kihelyezett műszerek, és levegőminták további analitikai vizsgálatának segítségével lehetővé válik a szálló por és „azon összetevők (vas, alumínium, nátrium) koncentrációjának megállapítása, amelyekből vörösiszap tartalomra lehet következtetni.”

Hivatalosan is sok a por

A fennálló helyzettel kapcsolatban tájékoztatást kértünk az ügyben illetékes Vidékfejlesztési Minisztériumtól is. A válaszból kiderült, hogy a feltámadó szél miatt a nagyobb fokú kiporzás március 25. óta tart, de a magas szennyezettség Kolontárt (és a környező településeket: Szőc, Halimba, Padragkút) érinti csak, Ajka, Veszprém vagy Várpalota PM10 szennyezettsége az egészségügyi határérték (50 µg/m3) alatt van.

A szállópor-koncentrátum mértéke)
   márc. 23.  márc. 24.  márc. 25.  márc. 26.  márc. 27.  márc. 28.  márc. 29.
 Ajka  39  39  28  21  25  22  37
 Várpalota  45  41  24  17  26  22  27
 Veszprém  46  42  21  14  22  19  23
 Győr  60  50  32  21  29  30  32
 Kolontár  63  65  175  173  218  88  216

A por összetételével kapcsolatban a minisztérium sajtóosztálya, illetve a KDTKTVF is elmondta, hogy a 2010-es katasztrófa óta több ízben történt a környék levegőjének szállópor-összetételére vonatkozó vizsgálat. A mintákban talált, kis koncentrációjú fémek ugyan a vörösiszap jelenlétét mutatják, azonban ez nem a kiömlött, hanem a tározókban lévő, fedetlen anyag kiszáradása, és a kedvezőtlen széljárás miatt kerül a levegőbe. Bár a szálló por önmagában is veszélyes, a tájékoztatás szerint a vörösiszap-tartalom nem jelent további káros mellékhatásokat: mivel nem mutatható ki magasabb nátrium-tartalom, a lúg kimosódik a zagyból kiporzás előtt. A gondot tehát nem a por összetétele, hanem a por magas koncentrációja okozza.

Szálló por

A szálló por a levegőben eloszlatott finomszemcsés (10 μm alatti részecskeátmérőjű) szilárd vagy folyékony halmazállapotú, elsősorban a közlekedésből és a lakossági fűtésből származó anyagok gyűjtőneve. Angolul finomszemcsés anyagoknak (particulate matter, PM) nevezik őket. Magyarul a szálló por megnevezést az ülepedő portól való megkülönböztetésre használjuk (a 10 mikronnál nagyobb részecskék néhány óra leforgása alatt leülepednek a levegőben). Levegőszennyezettségi mutató; akárcsak a szén-monoxidra, a nitrogén-oxidokra vagy az ózonra, úgy erre is létezik meghatározott egészségügyi határérték. Magyarország 2008-ban, az EU országai között elsőként vezetett be önálló riasztási küszöbértéket. E szerint az önkormányzatok akkor kötelesek tájékoztatni a lakosságot, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 75 µg/m3 –t, riasztási kötelezettség pedig akkor áll fenn, ha a szálló por értéke két egymást követő napon meghaladja a 100 µg/m3 –t és a meteorológiai előrejelzések szerint a következő napon javulás nem várható.
Forrás: Wikipédia, Vidékfejlesztési Minisztérium