Edit
9 °C
26 °C
Index - In English In English Eng

Magyar kutató vezetésével azonosítottak több mint negyven új hüllőfajt

2012.04.02. 17:53
A vonalkódokat eddig többnyire termékazonosításra használták, a DNS-vonalkódok azonban minden eddiginél alaposabb azonosítást biztosítanak az egyes fajok rendszertani besorolásához. A Természettudományok Belga Királyi Intézetének kutatói a JEMU és a Közép-Afrikai Királyi Múzeum támogatásával, valamint az új módszertan alkalmazásával több mint negyven, eddig ismeretlen hüllőfajt azonosítottak Madagaszkáron.

Az a tudomány előtt eddig is ismert volt, hogy Madagaszkár biodiverzitás szempontjából az egyik legkülönlegesebb ország, de a Természettudományok Belga Királyi Intézetének kutatóit is meglepte, hogy egy sajátos azonosítási módszerrel – a DNS-vonalkóddal – negyvennél is több új hüllőfajt sikerült azonosítani az országban. Az állatok azonosítására szolgáló vonalkódos rendszer DNS-töredékekből áll össze. Bár ezek a töredékek genetikai felépítésüket tekintve nagyon hasonlónak tűnnek, a metodika mégis alkalmas az egyes fajok hatékony megkülönböztetésére.

Több mint negyven új faj

A kutatást a Joint Experimental Molecular Unit (JEMU) végezte, a finanszírozásról pedig a Természettudományok Belga Királyi Intézete, valamint a Királyi Közép-Afrikai Múzeum gondoskodott. Ennek keretében egy brüsszeli, egy brunswicki és egy müncheni kutatócsoport közös projekt során azonosíthatta a madagaszkári hüllőket a DNS-vonalkódjuk alapján.

Glaw 3 Calumma
Fotó: Royal Belgian Institute of Natural Sciences

A biológusok kétszázötven madagaszkári hüllőfajta génállományát vizsgálták. Megállapították, hogy a vizsgált állatok között több mint negyven, eddig ismeretlen kígyó-, gyík-, gekkó-, és kaméleonfaj található, legalábbis ennyit sikerült azonosítaniuk. A biodiverzitásáról, gazdag növény- és állatvilágáról híres kelet-afrikai országban jelenleg négyszáz hüllőfajt tartanak számon.

Pontosabb vizsgálatokra számíthatunk a közeljövőben

Dr. Nagy Zoltán Tamás, a Természettudományok Belga Királyi Intézetének biológusa, a kutatás vezetője szerint az újonnan azonosított hüllőfajták magas száma megdöbbentő, mivel az ország állatvilágát az elmúlt húsz évben már számtalan alkalommal vetették alá alapos vizsgálatnak. Az azonosított fajok a szigeten élő hüllőfajok mintegy tíz százalékát teszik ki – ez a kutatási eredmény szintén rávilágít arra, hogy miért Madagaszkár az egyik legfontosabb helyszín, ha a hüllők tanulmányozásáról van szó.

02
Fotó: Royal Belgian Institute of Natural Sciences

Frank Glaw müncheni taxonómus, a PLoS ONE szakfolyóiratban publikált tanulmány társszerzője elmondta, hogy a közeljövőben az ismeretlen élőlényeket alapos morfológiai vizsgálatnak vetik alá, mielőtt elneveznék őket. A DNS-vonalkódok használata a molekuláris azonosítási módszertan miatt stabil alapot biztosíthat a későbbi vizsgálatok során, így a kutatók sokkal nagyobb biztonsággal azonosíthatják az egyes fajokat.