Majdnem kihalt a Föld tízmillió évre

Nagyjából 250 millió évvel ezelőtt majdnem vége lett a földi életnek, minden tíz élőlényből csak egy maradt életben. Ez volt az ismert legnagyobb katasztrófa a Földön és az egyetlen, ami jelentősen érintette a rovarokat is. Legrosszabbul a tengeri élőlények jártak, 96 százalékuk halt ki, köztük tengeri skorpiók, trilobiták, tengeri csillagok egész fajai; a csigák és rákok két-három százaléka élte csak túl a kort.

Zhong-Qiang Chen, a wuhani China University of Geosciences tanára és Michael Benton, a University of Bristol tanára tanulmányukban rámutatnak arra, hogy a Földnek több mint tízmillió évre volt szüksége ahhoz, hogy teljesen magához térjen a katasztrófa után.

Magát a folyamatot perm-triász kihalási eseménynek hívják, mivel a perm és a triász földtörténeti korszakok határán következett be, nagyjából akkor, amikor a Pangea nevű őskontinens több részre szakadt. A tengeri fajok mellett a szárazföldi gerinces fajok hetven százaléka halt ki. A Nagy Kihalásnak is nevezett esemény kiváltó okairól több elmélet létezik. A teóriák szerint két lépésben történhetett, az elsőt valószínűleg a környezeti változások okozták, a másodikat pedig egy hirtelen katasztrófa. A két esemény között nagyjából ötmillió év telhetett el.

Az elméletek között van, ami egy aszteroidának tulajdonítja a katasztrófát, egy másik két hatalmas vulkánkitörést okol, de lehet, hogy hatalmas mennyiségben szabadult fel metánhidrát, vagy túl sok kénhidrogént termeltek a szulfátredukáló baktériumok. A perm végén nagyon lecsökkent a tengerszint, a triász elején pedig megint megnövekedett – ez is okozhatta a tömeges kihalást. Megnőtt a gombák gyakorisága, ami arra utalhat, hogy jelentős mennyiségű szerves maradvány volt. A legvalószínűbb azonban, hogy mindezek együttese okozhatta a kihalást.

Chen és Benton a világ több pontján vizsgálták a maradványokat és kőzeteket, hogy meg tudják határozni, mikor történt pontosan az esemény és hogyan ment végbe. Azt állítják, a közvetlen katasztrófa után öt-hat millió évvel még mindig nem tért magához a Föld, olyan komoly következményei lehettek az első eseménynek, mint felmelegedés, oxigénhiány.

Azokat az élőlényeket, amelyek viszonylag gyorsan alkalmazkodni tudtak a megváltozott körülményekhez, újra és újra csapások érték. Ennek eredményeként végérvényesen megváltozott az élővilág és további ötmillió évre volt szüksége, hogy végleg magéhoz térjen – ennyi idő kellett ahhoz is, hogy az életkörülmények visszaálljanak a normál menetbe.

Nehéz elképzelni, milyen szinten érintette az élővilágot a csapássorozat, de azt világosan látni, hogy ez volt a legnagyobb veszély a Föld élővilágára, amit eddig ismerünk – mondta Chen. Benton ehhez annyit tett hozzá, hogy gyakran látni a földtörténeti korokban, hogy az élővilág nagy része kipusztul, de most is új fajok alakultak ki a pusztulás után.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!