Angelika
-4 °C
3 °C

Zenetörténelem és a Szent Korona kutatása a Lendület idei nyertesei között

2012.05.30. 12:02

Szerda délelőtt negyedik alkalommal hirdették ki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Fiatal Kutatói Program nyerteseit. A programot 2009-ben hirdette meg először az Akadémia. Pálinkás József, az MTA elnöke mostani nyitóbeszédében elmondta, hogy az egyre növekvő anyagi támogatás egyben azt is jelenti, hogy a Lendület program mögött álló filozófia és jól követhető sikeressége egyre szélesebb körülben válik elfogadottá.

Pálinkás szerint a program kiváló lehetőség a nemzetközileg is sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítására, a tehetség-utánpótlás biztosítására, a fiatal kutatók előrelépési lehetőségeinek bővítésére, illetve az akadémiai kutatóintézet-hálózat és az egyetemek versenyképességének növelésére. Idén először az eddigi két kategória (az önálló kutató pályát kezdők és a sikeres kutatói pályát folytatók) mellett egy harmadikban is pályázhattak az érdeklődők: a 40-55 év közötti, kiemelkedően sikeres vezetői kutatói pályát folytató tudósok is részt vehettek a programban.

1,25 milliárd forint támogatás

A most kihirdetett 37 nyertes pályázó 1,25 milliárd forint össztámogatásban részesül. „Több pályázatot is támogatnánk, ha lenne rá anyagi lehetőségünk" – mondta erről az MTA elnöke. A pénz arra is lehetőséget ad, hogy a kutatók önálló kutatócsoportokat hozzanak létre a kutatóközpontok vagy az őket befogadó egyetemek valamelyikén. A nyertesek közül heten vannak olyanok, akik a nyertes pályázat miatt költöznek haza hosszabb-rövidebb külföldi tartózkodást követően.

Az angolul és magyarul beadott pályázatokat két lépésben bírálta el a szakértőkből álló zsűri. A 132 beérkezett pályázatot első körben egy háromtagú, anonim testület pontozta, majd a pontszámokat figyelembe véve egy húsztagú zsűri bírálta az anyagokat. A második bírálati körben tudományterületi szekciónként elemezték a pályázatokat, majd egy plenáris tanácskozást követően döntöttek a nyertesek személyéről.

A nyertes pályaművek közt egyaránt van természet- és bölcsészettudományi kutatás is. A nyertes pályázatok eloszlása szerint leginkább a matematika- és természettudományok kaptak zöld utat, de bőven akad élettudományokkal, illetve humán- és társadalomtudományokkal kapcsolatos siker is.

Meglepő irányok

Dalos Anna, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének zenetörténésze például csoportjával egy olyan 20. és 21. századi zenearchívum létrehozására vállalkozik, amiben nem csak a klasszikus és komolyzene szerepel majd, de egyenrangú félként kezeli a szórakoztató zenét is. Dalos köszönőbeszédében külön kiemelte, mennyire hálás azért, hogy az általa képviselt, a bölcsészettudományokon belül is ismeretlennek számító tudományterület is lehetőséget kapott a pályázatot elbíráló testülettől.

Nem szokványos tudományos pályázat Pálffy Géza nyertes munkája sem, ami a Szent Korona 1526 és 1916 közti históriáját dolgozná fel a Lendület-program keretein belül kapott támogatással. Pálffy reméli, hogy az MTA Történettudományi Intézetével közösen kidolgozott eredmények nagyban hozzájárulnak majd az állami és nemzeti szimbólumok történetének gazdagításához, valamint a nemzeti identitás erősítéséhez.

Könnyen belátható Tasnádi Attila kutatásának gyakorlati haszna: a matematikai közgazdaságtan területén aktív tudós az állam hatékonyabb piaci szerepvállalását, az egyes piacokon tapasztalható folyamatos minőségromlást és a korrupciót vizsgálná a Budapesti Corvinus Egyetemen kialakított munkacsoportjával. Céljuk a piaci szereplők összejátszását és a megtévesztést gátló megoldások kidolgozása.

Természetesen a fent nevezetteken kívül is rengeteg olyan pályamű nyert támogatást, aminek létjogosultsága a laikusok számára is egyértelmű. A nyertesek között van a kórokozó baktériumok gyógyszerrezisztenciájával, a teljes éjszakai égbolt megfigyelését lehetővé tévő, a rovarok összetett szeméhez hasonló tükörrendszerrel, de akár a sclerosis multiplex gyógyítását célzó módszerek kidolgozásával foglalkozó kutatás is. A nyertes pályázatok rövid bemutatása, illetve a pályázók egy-egy rövid kommentárja is elolvasható a Lendület-program honlapján.

Hazatérnek

A program bevallott célja a magyar kutatók itthontartása, illetve a külfödön dolgozók hazacsábítása. Az idei nyertesek közül ilyen szempontból kiemelkedik a negyedszázados külföldi kutatómunka után a Lendület III segítségével hazatérő Guttman András. A Pannon Egyetemre hazatérő kémikus célja egy hazai transzlációs glikomika iskola létrehozása, ahol a sejtfelszíni cukorszerkezetek alapos vizsgálata nagyban hozzájárulhat a rákdiagnosztikai és -kezelési eljárások fejlesztéséhez.

Szintén hosszú külföldi munka után tér haza Hettyey Attila, a korábban Ausztráliában dolgozó tudós itthon folytatja majd az állatok kémiai védekezését kutató vizsgálatait. Hettyey szerint óriási lehetőség, hogy az önkéntes vagy kényszer szülte külföldi munka után a kutatók nemcsak hazatérhetnek, de a Lendület segítségével nemzetközi szinten is ütőképes csapatban dolgozhatnak tovább, és a kint gyűjtött tapasztalataikat továbbadhatják a hazai tudományos élet szereplőinek.

A tapasztalat átadását és a kutatócsoportok együttműködését emelte ki köszönőbeszédében Legeza Örs is, aki Svájcból költözik haza. Legeza elméleti fizikus, aki olyan kvantumfizikai rendszerekkel dolgozik, amikben a kis méretek miatt a klasszikus fizika törvényszerűségei már nem alkalmazhatók. Elmondása szerint kutatócsoportja összeállításakor elsősorban fiataloknak szeretne lehetőséget adni, hogy ezzel is lendületet adjon a tudományos utánpótlás nevelésének.