Enikő, Melitta
9 °C
24 °C
Index - In English In English Eng

Fekete lyukakra vadászik a NASA új műholdja

2012.05.31. 17:31

Fekete lyukakra vadászik majd és a rejtélyes kozmikus objektumok eredetét kutatja az amerikai űrkutatási ügynökség új csillagászati műholdja, a NuSTAR (Nuclear Spectroscopic Telescope Array), amelyet többszöri halasztás után június 13-án bocsátanak fel. Az űrteleszkópot a Marshall-szigetekről, a Kwajalein-atollról Pegasus XL hordozórakétán juttatják pályájára.

Az úgynevezett kemény röntgensugárzás (a röntgentartomány nagyobb energiájú, a gammasugárzáshoz közelebbi része) tartományában működő NuSTAR azt tanulmányozza majd, hogy miként képződnek és növekednek a fekete lyukak, és hogy ezek a folyamatok miként hatnak a házigazda galaxisokra.

Ez lesz az első űrteleszkóp, amely a nagy energiájú röntgensugárzásra fókuszál. Ez lehetővé teszi a világegyetem legforróbb, legsűrűbb és legnagyobb energiájú jelenségeinek, például a szupernóva-robbanások vagy az aktív galaxismagok szélsőséges környezetének megfigyelését is – emelte ki Fiona Harrison, a Kaliforniai Műszaki Egyetem csillagásza, a NuSTAR-program vezető kutatója. Ismertetése szerint a NuSTAR által készített felvételek tízszer élesebbek lesznek, mint a jelenleg működő röntgencsillagászati műholdak képei.

Az űrteleszkóp a fekete lyukak legbelsőbb régióit vizsgálja, ahol a forró anyag csaknem a fény sebességére gyorsul fel nagy energiájú röntgensugárzást kibocsátva. Ezekben a térségekben a fény is megtörik és eltorzul a fekete lyukak rendkívül erős gravitációjának betudhatóan. Az atomok tanulmányozásával ezeknek a képződményeknek hihetetlen gravitációs erejét ismerhetik meg a kutatók. Az asztrofizikusok a kutatások révén sokat megtudnak arról, hogy miként táplálkoznak és növekednek a fekete lyukak, de feltérképezhetik e kozmikus gigászok szorosabb környezetét is – fogalmazott Daniel Stern, a NuSTAR projekt tudósa.

A csillagászati műhold küldetése nem korlátozódik a fekete lyukakra. Az űrteleszkóp megfigyeli az ultrasűrű neutroncsillagokat, valamint a koronakidobódásokat is, amikor Nap koronájának egy darabja kilökődik a bolygóközi térbe.