Szombaton indul a Sencsou–9 kínai űrhajó

2012.06.15. 16:06
Szombaton indul útjára a Sencsou–9 kínai űrhajó. A küldetésben három űrhajós vesz részt, köztük az első kínai űrhajósnővel. Ez lesz Kína űrtörténetének első, kézi vezérlésű dokkolása a Föld körül keringő Tienkung-1 űrállomásmodulhoz. Ez lesz az első alkalom, hogy kínai űrhajósok egy Föld körül keringő űreszközre szállnak át.

Az automatikus dokkolás sikeres próbáját a kínai űrügynökség tavaly már végrehajtotta a Sencsou–8-cal. Vu Ping, a kínai űrprogram szóvivője pénteken elmondta, hogy a mostani kísérlet egyszerre lesz próbája az űrhajósoknak, az űrhajónak és az alkalmazott technikáknak. Vu szerint a feladat a folytatás szempontjából kulcsfontosságú, mivel a kézi vezérléssel irányított dokkolás pontossága mellett a működtetés részleteire, az űrhajósok érzékenységére, valamint az űrhajó irányítási rendszerére vonatkozó információkhoz juthatnak.

Vu elmondása szerint a kísérleti űrállomásmodul most vizsgázik azzal kapcsolatban is, hogy adott körülmények között mennyire ideális a munkavégzésre, mennyire szolgálja ki az űrhajósokat, akik közül ketten tartózkodnak majd rajta. Harmadik társuk biztonsági okok miatt az űrhajón marad.

Bevetésen a kínai Tyereskova

Kína, a volt Szovjetunió és az Egyesült Államok után - harmadik országként - először 2003-ban küldött saját területéről, saját fejlesztésű űreszközzel embert a világűrbe. Az ország űrprogramjának első alkalommal válik szereplőjévé egy űrhajósnő, ami azt is jelenti, hogy a küldetés valamennyi műszaki, kiszolgáló, biztonsági elemét, egészségügyi körülményeit e speciális szempont alapján is megfigyelik.

A Sencsou-9 legénységének női tagja, Liu Jang 33 éves, a kínai Népi Felszabadító Hadsereg őrnagya, aki csaknem 1700 repülési órát teljesített a légierőnél. Őt 2010 májusában választották ki űrhajósjelöltnek. Két férfitársa, Csing Haj-pong, a parancsnok, aki másodízben járja meg az űrt és Liu Vang, aki 1998 óta készül az űrutazásra. Csing 46, Liu pedig 43 éves.

Az űrhajósok tíz napot töltenek majd az űrben, ahol egészségügyi és űrtechnikai kísérleteket végeznek, hogy az eredmények birtokában a jövőben az űrállomáson hosszabb idejű tartózkodás is lehetővé váljon. Kína 2016-ra szeretné megépíteni önálló űrlaboratóriumát, 2020 körül pedig már az űrhajósok fogadására alkalmas, 60 tonnásra tervezett űrállomását kívánja működésbe hozni.



  • Hírek
  • Bankszámla