Zsófia
15 °C
23 °C
Index - In English In English Eng

UV-B sugárzás: bőrrák és helyszínelés

2012.07.05. 07:46
Az ibolyántúli sugárzás veszélyeit legtöbben ismerik, de azt már kevesebben tudják, hogy a naptejek minél magasabb faktorszáma egyáltalán nem jelent teljes védelmet. Az UV-sugarak a mindennapi életben is velünk vannak, a pénzek biztonsági ellenőrzésétől kezdve a drogok azonosításáig.

Keddtől extrém, 8,4-es UV-B sugárzás éri Magyarországot (a nálunk használatos, a nemzetközinél szigorúbb UV-skála szintjeit az alábbi táblázat tartalmazza). Az UV Awarness előrejelzése szerint a kiemelkedően magas értékek egész héten velünk maradnak. Az Országos Meteorológiai Szolgálat ezért hivatalos figyelmeztetést [PDF] adott ki, és azt kéri, hogy amennyiben lehetséges, napközben 11 és 15 óra között mindenki kerülje a napozást.

A keddi UV térkép
A keddi UV térkép
Fotó: met.hu

Vállat takaró póló, szalmakalap, illetve fényvédő krém használata mindenképpen javasolt. Normál bőrtípusnál már 15-20 perc napon tartózkodás esetén is bőrpír (bőrreakció, égés, amely 24 óra múlva is jól látható) keletkezhet.

Kattintson ide a táblázat megjelenítéséhez!
 UV index  UV sugárzási szint  Huzamosabb ideig szabadban tartózkodók védekezése  Javasolt napozási (bőrleégési) idő
11 és 15 óra között
 8,0 felett  extrém 11 és 15 óra között keressük az árnyékot, könnyű, kevés testrészt fedetlenül hagyó ruha, széles karimájú kalap viselése, napernyő használata indokolt.
Alkalmazzunk fényvédő krémet!
15 percnél kevesebb
 7,0 - 7,9  nagyon erős Széles karimájú kalap, napszemüveg, napernyő, a fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt. Kerüljük a déli napsütésben az árnyékmentes helyen való tartózkodást! kb. 15-20 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető
 5,0 - 6,9  erős Széles karimájú kalap, napszemüveg, érzékenyebbeknek napernyő, fedetlen testrészekre fényvédő krém alkalmazása indokolt! kb. 20-30 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető
 3,0 - 4,9  mérsékelt Széles karimájú kalap, napszemüveg mindenkinek indokolt! kb. 30-45 perc, kisgyerekeknek ennél is kevesebb; 11 óra előtt, illetve 15 óra után ennek kétszerese is megengedhető
 0,1 - 2,9  gyenge Különlegesen érzékeny bőrűek és csecsemők kivételével óvintézkedés nem szükséges. 60 percnél kevesebb, 2-es UV index felett

Az UV az Ultraviolet Radiation, azaz az ibolyántúli, közismertebb nevén ultraibolya sugárzás rövidítése. UV-sugárzás a látható fényénél kisebb – ebből következően nem látjuk –, a 200–400 nanométeres tartományba eső elektromágneses sugárzás, ami leginkább a Napból ér minket. Az UV-sugaraknak rengeteg élettani hatásuk van, bőrrákot, a bőr idő előtti öregedését, szürkehályogot, szemrákot, hóvakságot okozhatnak, valamint gyengítik az immunrendszert.

Ennek a 69 éves kamionsofőrnek 28 éven át, az ablaküvegen keresztül, csak az egyik felét érte a Nap
Ennek a 69 éves kamionsofőrnek 28 éven át, az ablaküvegen keresztül, csak az egyik felét érte a Nap
Fotó: Jennifer R.S. Gordon, M.D. Joaquin C. Brieva, M.D. Northwestern University, Chicago, IL

Minél, annál

Erőssége több tényezőtől függ, például minél magasabban van a Nap az égen, annál nagyobb az UV-sugárzás szintje, de nem mindegy, az sem, melyik szélességi körön tartózkodunk éppen: minél közelebb vagyunk az egyenlítőhöz, annál magasabb a sugárzás. Felfelé haladva hasonló a helyzet, a sugárzás szintje ezerméterenként öt százalékkal növekszik.

Valamennyire a felhőzet is befolyásolja az UV-szintet, minél kevesebb a felhő, annál erősebb, viszont normál felhőtakaró alatt is magas lehet. Fontos tényező a felszíni visszaverődés is. Sok felület visszaveri az UV-sugárzást, és ez hozzáadódik a hatáshoz. A fű, a talaj és a víz kevesebb mint 10 százalékát veri vissza az UV-sugárzásnak, a száraz homok 15 százalékot, a tengeri tajték 25 százalékot, a friss hó pedig több mint 80 százalékot. Vékonyabb ózonrétegnél még több UV-sugárzás éri a földfelszínt.

Bár az ibolyántúli sugárzás emberi szemmel nem látható, a legtöbb ember tisztában van a hatásával a napozás okozta leégésnek köszönhetően. A közepes ultraibolya sugárzás (280 nanométer felett és 315 nanométer alatt) 97 százalékát elnyeli az ózonréteg, atmoszféra nélkül sokkal veszélyesebb lenne az élőlényekre. Az légkör szűrése után a Nap hozzánk érkező összes energiájának körülbelül 3 százaléka marad az ibolyántúli részből. A leégésért, és egyben a D-vitamin beépüléséért egy még kisebb rész felelős, 295 és 297 nanométer között.

UV-ABC

Az ultraibolya sugárzást hullámhosszától függően további kategóriákra osztjuk, mindegyik máshogy káros az egészségre. A földfelszínt érő UV sugárzás körülbelül 95 százaléka a 315-400 nanométer között elhelyezkedő UV-A. Ez mélyebben hatol a bőr alá, mint az UV-B, ezért nagy mennyiségben DNS-károsodást okozhat, öregíti a bőrt, bőrrákot okoz, és roncsolja a szemet. Nem égünk le tőle, viszont fontos olyan napvédő szert használni, amely az A változat ellen is jó. Egyes szoláriumok viszont nagymértékű UV-A sugárzást bocsátanak ki, nem véletlen, hogy több országban tiltják a kiskorúaknak, hogy szoláriumozzanak.

Az UV-B sugárzásnak a 280-315 nanométeres tartományban elhelyezkedő sugárzást nevezzük. A UV-B nem megy mélyen a bőr alá, a külső retege, a felhám nagy részét elnyeli. A leégéseket leginkább az UV-B okozza, és a bőrráknak  is ez az elsődleges oka. Az UV-B felelős a rosszindulatú melanoma fejlődéséért is, amely halálos lehet, ha nem diagnosztizálják és kezelik időben. Az UV-B sugárzás körülbelül 90 százalékát elnyeli az ózonréteg, a vízpára és a szén-dioxid. Mivel az ózonréteg vastagsága nem egyenletes, az UV-B sugárzás erőssége is nagyban függ tőle.

Az ózonréteg felfogja az UV sugarak jelentős részét
Az ózonréteg felfogja az UV sugarak jelentős részét

Az UV-C sugárzás 100 és 280 nanométer közé esik, ez a legveszedelmesebb a három közül, viszont megfogja a ózonréteg, ezért nem éri el a földfelszínt. Az ózonréteg folyamatos rongálása klórozott szénhidrogénekkel és halongázokkal azonban valós veszéllyé változtatja az UV-C sugárzás problémáját – először Ausztráliában, amely fölött az ózonréteg viszonylag vékony.

Ápol vagy eltakar

Az angol irodalomban hatásmechanizmusa alapján megkülönböztetik az úgynevezett sunscreen (napvédő) és a sunblock (napblokkoló) termékeket, a marketingesek viszont – hibásan – össze-vissza használják őket. A napvédő szó eredetileg olyan termékeket jelől, amelyek kémiai reakcióval más hullámhosszúra módosítják az ibolyán túli sugarakat, mielőtt elnyelné azokat a bőr.

Ezek a termékek általában védelmet nyújtanak az UV-A és az UV-B sugárzás ellen is. Kémiai összetevőik azonban romlanak a napsugárzás hatására, ezért némi sugárzás elérheti a bőrt. Néhány krém egyáltalán nem nyújt védelmet az UV-A sugárzás ellen, ezért érdemes jól megnézni a dobozt és napjában többször utánakenni a már felvitt mennyiségnek.

A sunblock típusú termékek máshogy működnek: megakadályozzák, hogy a napsugarak elérjék a bőrt. Visszaverik, elnyelik, vagy megváltoztatják a káros sugarak szerkezetét. Ilyet szétkenve a bőrünkön fehér folyadékot láthatunk, igaz, nanotechnológiával mára megoldották, hogy egyes összetevők ne látsszanak, ezért akár a fehér folt is elmaradhat.

A faktorszám nem elég

A faktorszám elvileg azt mutatja meg, mennyire véd egy naptej a leégéstől. Pontosan ennyit, és nem többet: mint már tudjuk, a leégést az UV-B sugárzás okozza, ezért a faktorszám semmilyen információt nem ad arról, milyen védelmet nyújt az adott termék az  UV-A ellen.

A leglátványosabb tünet, a leégés
A leglátványosabb tünet, a leégés

A magasabb érték nagyobb védelmet jelent, azonban csak azt mutatja, mennyire blokkolja az UV-B-t, így a legmagasabb faktorszámú doboz is rejthet UV-A-t ki nem szűrő, veszélyes naptejet. Ráadásul a faktorszám emelkedése sem jelent akkora védelmet, mint gondolnánk: a 15-ös faktorszámú krém az UV-B sugarak 93 százalékát blokkolja, a 30-as pedig 97 százalékát.

Bár a naptejek alkalmazása különböző lehet (ezért mindig érdemes elolvasni az utasításokat), néhány dolog általában megállja a helyét velük kapcsolatban: körülbelül 15-30 perccel a napozás előtt érdemes felvinni a száraz bőrre, majd kétóránként újra kenni. Szintén meg kell ismételni a kenést törölközés, úszás vagy erős izzadás után.

Miből van a naptej?

A napvédők (sunscreen) egyik gyakori fizikai összetevője a titán-dioxid, amely védelmet nyújt az UV-B és a rövidhullámú UV-A ellen, de a hosszúhullámú UV-A ellen nem. A bőrt nem irritálja. A cink-oxid sokkal átfogóbb védelmet nyújt, az UV-B és a legtöbb UV-A sugázás ellen is, a fizikai védelmek közül ez a legjobb.

A napvédők kémiai összetevői nagyon változatosak lehetnek. Nagy részük elnyeli (abszorbeálja) az UV-sugarakat, megfelelő hatásukhoz azonban 20-30 perc kell, míg a fizikai összetevők egyből védelmet nyújtanak. Néhányan allergiásak a kémiai összetevőkre, irritálja a bőrüket, ég a szemük tőle.

A leggyakoribb kémiai összetevők

  • Aminobenzoesav: csak az UV-B ellen nyújt védelmet, ráadásul a legújabb kutatások szerint káros az egészségre
  • UV-A és UV-B ellen is véd:  Menthyl Anthranilate,  Oxybenzone,  Tinosorb
  • Erős UV-A és gyenge UV-B védelmet nyújt:  avobenzone,  ecamsule (Mexoryl SX)
  • Erős UV-B, gyenge UV-A védelem: cinoxate,  homosalate,  octocrylene,  Octyl Methoxycinnamate (OMC),  Octyl Salicylate,  Padimate O,  Trolamine SalicylatePhenylbenzimidazole, Sulisobenzone
  • Erős UV-B, és jelentős UV-A:  Dioxybenzone

Helyszínelőktől a bogárcsapdáig

Az ibolyántúli sugárzásnak számos hasznos oldala is van. A legrövidebbtől a hosszabb felé haladva, a 13,5 nanométeres hullámokat a nyomdászatban használják az úgynevezett litográfiai eljáráshoz. A 230-365 nanométer közötti tartomány az UV-s azonosításé, a csak UV-s lámpákkal látható, például pénzeken és bankkártyákon elhelyezett biztonsági jelek ezen a hullámhosszon vannak. 230-400 nanométer közötti sugártartományban különböző optikai szenzorokat készítenek.

Szabad szemmel nem látható védelem a pénzeken
Szabad szemmel nem látható védelem a pénzeken
Fotó: Szémann Tamás

Az ibolyántúli sugárzás alkalmas felületek és a víz fertőtlenítésre is, ez a 240-280 nanométer közötti tartomány (a DNS abszorpciós csúcsa 260 nanométer). Aki látott már bármilyen helyszínelős sorozatot, az tudja, hogy látványossága miatt a filmesek egyik kedvence, amikor a nyomozók UV-fénnyel borítják be a szobát, hogy felfedezzenek az ágyon és a falon mindenféle szabad szemmel nem látható foltokat. Ez egyrészt a 200-400 nanométer közötti tartomány lehet, amely a kábítószerek kimutatására alkalmas, valamint a 270-360 nanométer közötti, ahol szintén a kábítószer kimutatásán kívül fehérjeanalízist és DNS-szekvenálást végeznek.

A 280-400 nanométert a sejtek megjelenítésére használják a kutatók, míg a 300-320-as tartomány a fényterápia hullámhossza. Polimerek és festékek megszilárdítására való, de 300-400 nanométer közé esik a solid-state lightningnak nevezett ledes világítás hullámhossza is. Legismertebb alkalmazása talán 350-370 nanométeres közötti sugárzást kibocsátó bogárcsapda (a legyek ellen a 365 nanométer a leghatékonyabb).

Ibolyántúli felvétel a Nap koronájáról
Ibolyántúli felvétel a Nap koronájáról
Fotó: Wikipedia

Az UV tartományt használják a csillagászatban is, mivel a nagyon forró tárgyak abban a tartományban is sugároznak, más típusú képek is készíthetők, de ezzel törlik a számítógépekben található memóriatípust, az EPROM-ot (erasable programmable read only memory) is.