Frigyes
15 °C
29 °C
Index - In English In English Eng

Megcáfolták az arzénos mikrobát

2012.07.09. 10:57
A NASA 2010 decemberében nagy szenzációként jelentette be, hogy új életformát találtak a Földön, egy baktériumot, amely foszfor helyett egy mérgező elemet, az arzént építi be a DNS-be. A kutatók szerint a felfedezés átírhatta volna a biológiakönyveket, és teljesen új irányba terelte volna a földönkívüli életformák kutatását. Sokan már akkor is kételkedtek a munka tudományos megalapozottságában, azóta több tanulmány is megjelent mely vitatta az eredeti szerzők állításait, méréseit. Mostantól pedig még valószínűbb: nem találtak új életformát a Földön.

A Science című tudományos folyóiratban szombaton megjelent két tanulmány szerint két kutatócsoport vizsgálta az arzénos baktériumot. Az arzén méreg, ezért a javaslat, miszerint a GFAJ-1 baktériumban helyettesíti a foszfort, egy alapvető biokémiai összetevőt nagy kritikát kapott a szaklapokban.

A lap egy korábbi szerkesztői állásfoglalásában megjegyezte, hogy „amennyiben igaz, ez a felfedezés, fontos következményei lesznek, hiszen az összes ismert földi életforma hat elemből épül fel: oxigénből, szénből, hidrogénből, nitrogénből, foszforból és kénből. Az arzén tipikusan mérgező az élő organizmusoknak, de kémiai tulajdonságai hasonlóak a foszforéhoz.”

Az eredeti, NASA által finanszírozott kutatást Felisa Wolfe-Simon biológus vezette. Ő és kollégái azt javasolták, hogy a kaliforniai Mono-tóban felfedezett mikróba „eltérő lehet elemi összetevőiben, mivel a foszfort arzénnel helyettesíti”. A kritikusok azonban rámutattak, hogy a szaporításhoz használt médium nyomokban foszfort tartalmazhatott, éppen eleget ahhoz, hogy rövid ideig lehetővé tegye a baktérium növekedését. Ráadásul maga a tenyésztési folyamat segíthetett az arzéntoleráns baktériumnak a túlélésben.

Úgy tűnik, a kritikus tudósok elméletei helyesnek bizonyultak: az új tanulmányok, amelyeket Julia Vorholt a svájci ETH Zurich University kutatója és Rosemary Redfield, a kanadai British Columbia Univerity munkatársa vezetett, kimutatták, hogy a bár az eredeti kutatásból származó minták képesek túlélni magas arzéntartalomú helyeken, szükségük van némi foszforra a növekedéshez. Kiderült az is, hogy nem építik be az arzént örökítőanyagukba, mint ahogy azt eredetileg feltételezték.

Az új kutatások kimutatták, hogy a GFAJ-1 nem bontja meg az élet régóta ismert szabályait, írja szerkesztői nyilatkozatában a Science. A baktérium ügyesen jut foszforhoz extrém körülmények között is, ami magyarázza, miért találtak arzén a sejtjeiben – írják.

Wolfe-Simon szerint nincs olyan új adat ezekben a tanulmányokban, amely ellentmondana az általuk közzétett adatoknak. Azt is elmondta, hogy csapata néhány hónapon belül szeretne még több adatot közzétenni a mikrobával kapcsolatban. „A munkájuk címe A baktérium, ami képes nőni foszfor helyett arzén használatával volt, mi pedig megmutattuk, hogy ez nem lehetséges” – reagált Leonid Kruglyak, az új tanulmány társszerzője.